„Még mondja valaki, hogy Szerbiában nincs szabad sajtó: Minden független szerbiai szerkesztőség képviselve van itt, ebben a teremben!”

Warren Zimmermannak, az USA utolsó jugoszláviai nagykövetének megjegyzése 1992. májusában, a State Departmentben megtartott sajtóértekezletén, miután az amerikai kormány visszahívta Belgrádból. A jelenlévők értették, hogy a nagykövet a Naša borbára és a Magyar Szóra gondolt.

A Magyar Szó a vajdasági magyarság egyetlen napilapja és egyik legfontosabb azonosságtudat-megőrző intézménye.

Hétköznapi számai 20–24 oldalon jelennek meg, a szombat-vasárnapi összevont kiadás pedig 44–52 oldalon. Színes, tematikus mellékletei vannak, különkiadványokkal, valamint alkalmi könyvkiadással is foglalkozik.

Alapítója és tulajdonosa a szabadkai székhelyű Magyar Nemzeti Tanács.

A Magyar Szó lapszerkezetét a fontosabb állandó  napi rovatok, vagyis a Belföld, a Külföld, a Kitekintő, a Közelkép, a Gazdaság, a Művelődés, a Sport és a Közös írószatalunk  alkotják. Hetenete több alkalommal jelennek meg a regionális oldalak Újvidék, Szabadka, Topolya-Kishegyes és a Tiszavidék régiók híreivel.

Heti rovatkéntigen népszerűek a különböző szakmai és korcsoportoknak szóló rovatok, vagyis a Kerekeken, a Pályázati figyelő. A Horgászat-Vadászat, Nyugdíjasok oldala, Komputer, Biznisz, Napsugár és a Grimasz.

A Magyar Szó heti mellékletei a következők: Sportvilág, Üveggolyó. Magvető, Képes Ifjúság, Tarka Világ, Hétvége és Hírdető.

A Magyar Szó lap- és könyvkiadói tevékenységgel is foglalkozik. Lapkiadói tevékenységéhez a Jó Pajtás, az általános iskolásoknak szóló hetilap és a Mézeskalács, az óvodásoknak szóló havonta megjelenő folyóirat tartozik.

A lapnak külföldi tudósítói vannak Magyarországon, Horvátországban, Romániában, Szlovéniában, Szlovákiában, Ukrajnában, és az Amerikai Egyesült Államokban is.

A Szabad Vajdaság 1945. január 14-i számának címlapja

1945. szeptember 27-én jelent meg először a Magyar Szó cím.

A Magyar Szó első száma még a II. világháború alatt, 1944. december 24-én jelent meg Szabad Vajdaság címmel, amit 1945. szeptember 27-én Magyar Szó-ra változtattak.

Az alapítók Gál László, író, Kek Zsigmond, lelkész, újságíró, nyelvész, első főszerkesztő, Lévay Endre, író, publicist, Majtényi Mihály, író

Fontosabb időszakok a Magyar Szó életében

• 1944–1945: A Szabad Vajdaság a katonai közigazgatás és pártpropaganda lapja
• 1945–1955: „Szürke közlönyből olvasmányos napilap”
• 1955–1975: Az aranykor: „A világ legjobb magyar nyelvű napilapjává válás” korszaka ^[2]
• 1975–1988: A vitatott korszak
• 1988–2000: Élethalálharc Slobodan Milošević rezsimje ellen, a független szerkesztéspolitika kivívása
• 2000– : Küzdelem a fennmaradásért a vajdasági magyarság létszámának egyre gyorsuló csökkenése miatt

A szerkesztőség

• Kiadó, nyomda és terjesztő: Magyar Szó Lapkiadó Kft.
• 21000 Újvidék, Mišić vajda u. 1., Vajdaság,Szerbia
• Megjelenési gyakoriság: naponta, hétfőtől szombatig
• Megjelenések száma évente: 300–310 (ünnepnapok számától függően)
• Oldalak száma: 20–32 (a hétvégi kiadásé: 44–52)
• Megbízott főszerkesztő: Varjú Márta
• Telefonok:
  Újvidéki Szerkesztőség: 021/457-244, 021/456-066,
  Szabadkai szerkesztőség: 024-555-530,
  Zentai szerkesztőség: 024/814-550,
  Topolyai szerkesztőség: 024/711-336
• Honlap: www.magyarszo.com