Ügyrend
13/2010. számú MNT határozat
A Magyar Nemzeti Tanács 2010 július 3-án, Szabadkán megtartott ülésén a Tanács Alapszabályának 16. szakasza (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazása alapján Határozatot fogadott el, amellyel meghozta
ÜGYRENDJÉT
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. szakasz
A Magyar Nemzet Tanács (továbbiakban: Tanács) Ügyrendje a Tanács megalakulásával, tisztségviselői, és munkatestületei megválasztásával, valamint a Tanács és szervei működésével kapcsolatos egyes kérdéseket szabályozza.
II. A TANÁCS MEGALAKULÁSA
1. AZ ALAKULÓ ÜLÉS ÖSSZEHÍVÁSA
2. szakasz
Az újonnan megválasztott Tanács alakuló ülését az emberi és kisebbségi jogokért felelős köztársasági miniszter hívja össze a választások végeredményének kihirdetését követő 30 napon belüli időpontra.
2. A MEGBÍZÓLEVELEK BENYÚJTÁSA
3. szakasz
(1) A Tanács tagjaivá megválasztott személyek részére az emberi és kisebbségi jogért felelős köztársasági miniszter által kiállított megbízólevelet, a megválasztott tanácstagok az alakuló ülés elején bemutatják a Tanács alakuló ülése munkaelnökségének.
3. AZ ALAKULÓ ÜLÉS VEZETÉSE
4. szakasz
(1) A Tanács alakuló ülését, egyéb magasabb rangú jogi rendelkezés hiányában, a Tanács elnöke megválasztásáig a legidősebb megválasztott tanácstag (korelnök) vezeti, munkáját a legfiatalabb tanácstag (korjegyző) segíti.
(2) A korelnök a Tanács alakuló ülésére meghívottaknak szót adhat.
(3) Az alakuló ülésen a jegyzőkönyvet a korjegyző vezeti.
(4) Az alakuló ülés jegyzőkönyvét a korjegyző, és a Tanács elnöke közösen hitelesítik.
4. A MANDÁTUMIGAZOLÁS
5. szakasz
(1) Egyéb magasabb rangú jogi rendelkezés hiányában a mandátumigazolást s Tanács elnöklője által javasolt 3 tagú mandátumvizsgáló bizottságot végzi.
(2) A mandátumvizsgáló bizottság megbízatása a tanácstagok mandátumainak igazolásával megszűnik.
5. A MEGBÍZÓLEVELEK VIZSGÁLATA
6. szakasz
(1) A mandátumvizsgáló bizottság megvizsgálja az emberi és kisebbségi jogokért felelős köztársasági minisztérium által kiállított megbízóleveleket és a mandátumvizsgálat eredményéről jelentést tesz a Tanácsnak.
(2) A mandátumokat a tanács vita nélkül igazolja.
III. A TANÁCS TISZTSÉGVISELŐINEK MUNKATESTÜLETEINEK MEGVÁLASZTÁSA ÉS FELMENTÉSE
1. A TANÁCS ELNÖKE ÉS ALELNÖKEI MEGVÁLASZTÁSA ÉS FELMENTÉSE
7. szakasz
(1) A Tanács elnökét a Tanács titkos szavazással, a megválasztott tanácstagok többségének szavazatával választja.
(2) A Tanács elnökének személyére vonatkozó javaslat megtételére legalább 10 tanácstag jogosult.
(3) Egy tanácstag csak egy jelölt állítására jogosult.
8. szakasz
(1) A javaslatnak tartalmaznia kell:
- a jelölt nevét,
- rövid önéletrajzát,
- a javaslat indoklását,
- a javaslatot támogató tanácstagok nevét és saját kezű aláírást.
(2) A javaslatot írásban az elnöklőnek kell benyújtani. Az elnöklő a beérkezett javaslatokat ismerteti a tanácstagokkal és a javaslatokról vitát nyit.
(3) Ha az elnöklőhöz több javaslat érkezett, azokat a vita lezárása után ábécésorrendbe rendezve bocsájtja szavazásra.
9. szakasz
(1) A szavazás megkezdése előtt az elnöklő által javasolt tanácstagokból a Tanács legalább 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ, amelynek feladata a szavazás folyamatának lebonyolítása.
(2) A szavazatszámláló bizottság megbízatása a napirenden szereplő szavazások eredményéről szóló jelentés megtételével szűnik meg.
(3) A szavazás a jelölt neve előtt szereplő szám bekarikázásával történik. A tanácstag csak egy jelöltre adhatja le szavazatát.
(4) Amennyiben a tanácstagok a Tanács elnökének tisztségére egy jelöltet állítanak, a javasolt személyről a tanácstagok a jelölt neve előtt található "igen", "nem", illetve "tartózkodom" kifejezések egyikének a bekarikázásával szavaznak.
10. szakasz
(1) A szavazás az elnöklő felhívására veszi kezdetét. A korelnök felolvasva a tanácstagok névsorát átadja a Tanács tagjainak a szavazólapokat, a tanácstagok ezután a titkos szavazást lehetővé tevő szavazóhelyeken leadják szavazataikat.
(2) A szavazatszámláló bizottság, miután megállapította, hogy minden tanácstag számára biztosítva volt a szavazás lehetősége, a szavazást befejezettnek nyilvánítja és elvégzi a leadott szavazatok összeszámlálását.
11. szakasz
(1) A Tanács elnökévé az a jelölt kerül megválasztásra, aki megszerzi a megválasztott tanácstagok szavazatának többségét.
(2) Amennyiben több jelölt volt és egyikük sem kapta meg a szükséges számú szavazatot, a szavazást a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt részvételével meg kell ismételni.
(3) Amennyiben a megismételt szavazás után se kapja meg egyik jelölt sem a szükséges számú szavazatot, új jelöltet kell állítani.
(4) Amennyiben csak egy jelölt volt és nem kapta meg a szükséges számú szavazatot, vagy két jelölt volt és közülük az egyik sem kapta meg a szükséges számú szavazatot az elnökválasztást új jelölt állításával meg kell ismételni.
12. szakasz
A Tanács megválasztott elnöke az eredmény kihirdetése után az elnöklőtől átveszi az ülés vezetését.
13. szakasz
(1) A Tanács alelnökeit a Tanács elnökének javaslatára a Tanács titkos szavazással, a megválasztott tanácstagok többségének szavazatával választja.
(2) Az alelnökök megválasztására a Tanács elnökének megválasztására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a következő eltéréssel:
Az alelnöki tisztségre javasolt személyekről a tanácstagok egyenként szavaznak, a jelölt neve előtt található "igen", "nem", illetve "tartózkodom" kifejezések egyikének a bekarikázásával.
(3) Amennyiben a Tanács elnöke által javasolt jelölt nem szerzi meg a szükséges számú szavazatot, az elnöknek új jelöltet kell állítania.
14. szakasz
A Tanács elnöke és alelnökei felmentésére a megválasztásukra vonatkozó szabályok az irányadók.
2. A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL ENÖKÉNEK MEGVÁLASZTÁSA ÉS FELMENTÉSE
15. szakasz
(1) A Közigazgatási Hivatal elnökét titkos szavazással, a Tanács megbízatásának időtartamára a megválasztott tanácstagok többségének a szavazatával a Tanács választja.
(2) A Közigazgatási Hivatal elnökének megválasztására a Tanács elnökének választásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a Közigazgatási Hivatal elnökére vonatkozó javaslat megtételére:
- a Tanács elnöke vagy
- legalább 10 tanácstag jogosult.
16. szakasz
A Közigazgatási Hivatal elnökének javasolt jelölt a szavazás előtt ismerteti a Tanács tagjaival a programját. A jelölt programjáról a Tanács elnöke vitát nyit.
17. szakasz
(1) A Közigazgatási Hivatal elnökének felmentésére a megválasztására vonatkozó szabályok irányadók.
18. szakasz
(1) A Közigazgatási Hivatal tanácsosait és hivatalnokait a Közigazgatási Hivatal elnökének javaslatára a Tanács elnöke nevezi ki és menti fel.
(2) A Közigazgatási Hivatal tanácsosainak és hivatalnokainak a kinevezéséről a Tanács elnöke a Tanács első soron következő ülésén értesíti a tanácstagokat.
(3) A Tanács legalább 10 tanácstag javaslatára Közigazgatási Hivatal tanácsosát megbízatási idejének lejárta előtt a megválasztott tanácstagok többségének szavazatával felmentheti tisztségéből.
3. A TANÁCS JEGYZŐJÉNEK MEGVÁLASZTÁSA ÉS FELMENTÉSE
19. szakasz
(1) A Tanács az elnökének javaslatára, titkos szavazással, a Tanács megbízatásának időtartamára a megválasztott tanácstagok többségének szavazatával választja meg a Tanács jogi végzettséggel rendelkező jegyzőjét.
(2) A jegyző megválasztása és felmentése tekintetében a Tanács alelnökeinek megválasztására és felmentésére vonatkozó szabályok az irányadóak.
4. A TANÁCS MUNKATESTÜLETEI TAGJAINAK MEGVÁLASZTÁSA ÉS FELMENTÉSE
20. szakasz
A munkatestületei tagjainak megválasztása a munkatestületek feladatköreit és összetételét meghatározó külön határozat meghozatalával egyidejűleg elfogadásra kerülő végzéssel történik.
21. szakasz
A munkatestület tagjának megbízatása megszűnik:
a) a Tanács megbízatásának lejártával,
b) a munkatestület tagjának halálával,
c) lemondással
e) felmentéssel.
IV. A TANÁCS MŰKÖDÉSE
1. A TANÁCS MUNKATERVE, ÜLÉSEI
22. szakasz
(1) A Tanács üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkatervet a Tanács elnöke terjeszti a Tanács elé.
(2) A munkatervhez javaslatot tehet:
a) a Tanács állandó bizottsága,
b) tanácstag
c) a Tanács Közigazgatási Hivatalának elnöke.
(3) A munkatervbe fel kell venni az állandó bizottság, illetve a legalább 10 tanácstag által javasolt előterjesztést.
23. szakasz
(1) A Tanács szükség szerint, de évente legalább hat rendes vagy rendkívüli ülést tart.
(2) A Tanács alakuló, rendes, rendkivüli és ünnepi ülést tart.
(3) Az ülést a Tanács elnöke köteles összehívni a Tanács ülését a tanácstagok egynegyedének írásbeli indítványára legkésőbb az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra.
(4) Amennyiben az elnök az előző bekezdésben meghatározott időn belül nem hívja össze a Tanács ülését, azt az indítványozók is összehívhatják.
2. A TANÁCS ÖSSZEHÍVÁSÁNAK RENDJE
24. szakasz
(1) A Tanács üléseit annak elnöke hívja össze.
(2) A Tanácsot az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirendi javaslat tárgyának megnevezését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(3) A rendes ülésre szóló meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.
A rendes ülésre szóló meghívót a Tanács ülésének napját megelőzően legalább 7 nappal előbb kell kézbesíteni.
(4) A rendkívüli üléseket a Tanács elnöke sürgős esetben hívhatja össze.
A rendkívüli ülésre szóló meghívót a Tanács ülésének napját megelőző legalább 2 nappal előbb kell kézbesíteni. A rendkívüli ülés napirendjéhez tartozó előterjesztéseket a rendkívüli ülés kezdetéig kell eljuttatni a tanácstagokhoz.
(5) A Tanács üléseinek meghívóját és az ahhoz kapcsolódó előterjesztéseket a tanácstag beleegyezésével az elektronikus kommunikáció eszközeivel (Internet, villámposta stb.), az elektronikus kommunikáció szabályainak a tiszteletben tartása mellett, jogszerűen kézbesíteni lehet.
(6) A Tanács elnökének akadályoztatása esetén a Tanács üléseit az általa kijelölt alelnök hívja össze és vezeti.
25. szakasz
Az Alapszabályban és Ügyrendben meghatározott személyeken kívül a Tanács ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a Közigazgatási Hivatal elnökét és tanácsosait,
b) a napirenddel érintett állandó bizottságok tagjait,
c) a Tanács által felkért szakértőket,
d) akiket a Tanács elnöke vagy a Tanács indokoltnak tart.
3. AZ ÜLÉSEK NYILVÁNOSSÁGA, ZÁRT ÜLÉS
26. szakasz
(1) A Tanács ülése nyilvános.
(2) A Tanács különösen indokolt esetben a megválasztott tanácstagok többségének szavazatával zárt ülést rendelhet el.
4. HATÁROZATKÉPESSÉG
27. szakasz
(1) A Tanács határozatképes, ha az ülésen legalább 18 tanácstagok jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirend megtárgyalására a Tanács ülését 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.
4. A TANÁCS ÜLÉSE, A TANÁCSKOZÁS RENDJE
28. szakasz
(1) Az ülés napirendjéről - figyelembe véve a tanácstagok által benyújtott javaslatokat - a Tanács vita nélkül határoz.
(2) A Tanács által meghatározott napirend sorrendjét az ülés elnöke határozza meg.
5. A NAPIREND ELNAPOLÁSA
29. szakasz
(1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a Tanács vita nélkül határoz.
(2) A Tanács bármely napirendi ponthoz való előterjesztést előzetes vagy további tárgyalásra a Közigazgatási Hivatalnak vagy állandó bizottságainak kiadhatja.
6. ELŐTERJESZTŐ
30. szakasz
A Tanács ülése napirendi pontjának előterjesztője:
- A Tanács elnöke
- A Közigazgatási Hivatal elnöke,
- Bármely tanácstag,
- A Tanács állandó bizottsága,
.
7. ELŐTERJESZTÉS
31. szakasz
(1) A Tanács elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előterjesztője a felelős.
(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
- az előterjesztés megnevezését,
- az előterjesztés készítőjét,
- az előterjesztés tárgyát,
- a lehetséges döntés jogszabályi alapját,
- a döntési javaslat indokait,
- a döntési javaslat tervezetét.
(3) Tájékoztató vagy jelentés döntési javaslat nélkül is előterjeszthető.
(4) Amennyiben az előterjesztést nem a Tanács elnöke, vagy a Tanács Közigazgatási Hivatalának elnöke terjeszti be akkor az csak akkor tűzhető napirendre amennyiben azt a Közigazgatási Hivatal véleményezi. A Közigazgatási Hivatal véleményezése nélkül az előterjesztés a Tanács ülésén akkor tűzhető napirendre, amennyiben az előterjesztést Közigazgatási Hivatal 15 napon belül nem véleményezte.
(6) A kérdés, a sürgősségi indítvány és a felszólalás előterjesztésére külön szabályok vonatkoznak.
8. KÉRDÉS
32. szakasz
(1) A tanácstag a Tanács ülésén a Tanács elnökétől, a Közigazgatási Hivatal elnökétől és tanácsosától, a jegyzőtől, valamint az állandó bizottság elnökétől írásban vagy szóban a Tanács feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(2) Az írásban benyújtott kérdésnek tartalmaznia kell:
- a tanácstag nevét,
- azt a személyt, akihez a kérdés irányul,
- a kérdés tárgyát.
(3) A jegyző biztosítja a kérdés nyilvántartásba-vételét és a címzetthez történő eljuttatását.
9. SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY
33. szakasz
(1) A Közigazgatási Hivatal elnöke, a Tanács állandó bizottságának elnöke vagy tanácstag javasolhatja a Tanácsnak valamely, a meghívóban nem szereplő előterjesztés sürgősségi tárgyalását. A javaslatot indokolni kell.
Sürgősségi indítványt - a sürgősség tényének indoklásával együtt - legkésőbb a Tanács ülését megelőző 3. napon lehet benyújtani a Tanács elnökéhez.
(2) Sürgősségi kérdésben a Tanács a napirend megállapítása során határoz.
(3) Ha a Tanács nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet rendes előterjesztésként kell a következő ülés napirendi javaslataként kezelni.
10. TANÁCSKOZÁSI JOG, FELSZÓLALÁS
34. szakasz
(1) A felszólalás lehet:
- napirendhez kapcsolódó,
- napirend utáni,
- ügyrendi,
- személyes megjegyzés.
(2) A Tanács ülésén a felszólalás sorrendjét az elnök határozza meg. A meghívottak a Tanács ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt. Azon meghívottak, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirendi pont vitájában vehetnek részt.
11. VITA
35. szakasz
(1) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő a vita előtt ismertetheti, illetve szóban kiegészítheti.
(2) Az illetékes állandó bizottság nevében egy munkatestületi tag ismertetheti a munkatestület álláspontját.
(3) A vita során a tanácstagok jelentkezési sorrendben szólalhatnak fel.
(4) A vita során a Tanács elnökének javaslatára a felszólalások időtartamát a Tanács határozatával korlátozhatja.
(5) A vita során előadódó további szakmai vitát igénylő kérdések felmerülése esetén az elnök javasolhatja a napirend elnapolását, és az előterjesztést kiegészítésre az előterjesztőnek visszaadhatja.
(6) Az elnök a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát. Indokolt esetben az összefüggő napirendek tárgyalását összevonhatja.
(7) Tájékoztató jellegű előterjesztésekkel kapcsolatban nem lehet vitát nyitni.
12. MÓDOSÍTÓ JAVASLAT
36. szakasz
(1) Módosító javaslatokat legkésőbb az ülést megelőző 3. napon, míg a Közigazgatási Hivatal elnöke és a Tanács állandó bizottságai az ülést megelőző napon kell a Tanács elnökénél előterjeszteni.
(2) Azon napirendi pontok esetén, amikor az előterjesztést nem juttatták el a Tanács tagjainak a Tanács ülését megelőző 7. napig, módosítási javaslatokat a képviselők a vita keretében terjeszthetnek elő.
(3) A rendkívüli tanácsülés esetén módosító javaslatot a vita keretében terjeszthetnek elő a képviselők.
13. NAPIRENDHEZ KAPCSOLÓDÓ FELSZÓLALÁS
37. szakasz
A napirendhez kapcsolódó felszólalások során a szót az ülés elnöke adja meg. A hozzászólók sorrendjét az elnök határozza meg, a felszólalásra jelentkezők sorrendjének a figyelembe vételével.
14. SZEMÉLYES MEGJEGYZÉS
38. szakasz
(1) A tanácstag vita közben, soron kívül, ha a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni, 2 perces személyes megjegyzésre kérhet szót.
(2) A felszólalást az elnök engedélyezi, a viszontválasznak, vitának helye nincs.
15. ÜGYRENDI FELSZÓLALÁS
39. szakasz
(1) Ügyrendi felszólalásnak minősül a jelen Ügyrend rendelkezéseinek betartásával kapcsolatos hozzászólás.
(2) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben a vita lezárása előtt bármelyik tanácstag 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. A Tanács a javaslatról vita nélkül határoz.
16. A VITA LEZÁRÁSA
40. szakasz
(1) A vitát az elnök zárja le, ha valamennyi szólásra jelentkező tanácstag megtette hozzászólását. A vita lezárására bármelyik tanácstag az elnöknek javaslatot tehet. A tanács erről vita nélkül határoz.
(2) A vita során a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni.
(3) A vita lezárása után az előterjesztő viszontválaszra jogosult.
17. NAPIREND UTÁNI FELSZÓLALÁS
41. szakasz
(1) Napirend utáni felszólalásra az elnöktől a tanácstagok a felszólalás tárgyának megjelölésével kérhetnek szót.
(2) A felszólalás tárgyában vitának nincs helye.
18. HATÁROZATHOZATAL
42. szakasz
(1) Az előterjesztő az előterjesztést visszavonhatja, ennek engedélyezéséről a Tanács határoz.
(2) A Tanács a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben határozatot hoz.
(3) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat szavaztatja meg. Ha a Tanács az egymást kölcsönösen kizáró javaslatok közül valamelyiket elfogadja, a többiről ezt követően nem szavaz.
(4) Ha a Tanács két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatok felett ez esetben is külön-külön szavazást kell elrendelni.
43. szakasz
(1) A Tanács határozatait - az Alapszabályban meghatározott kivételektől eltekintve - a jelenlevő tagok szavazatainak többségével hozza meg.
(2) A tanácstagok igenlő, vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól. A szavazás kézfelemeléssel történik.
44. szakasz
(1) A Tanács titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor az Alapszabály azt kötelező jelleggel előírja.
(2) A Tanács 10 tanácstag javaslatára a megválasztott tanácstagok többségének szavazatával bármely kérdésben titkos szavazást rendelhet el.
(3) A titkos szavazást a Tanács által a szavazás előtt megválasztott 3 tanácstagból álló szavazatszámláló bizottság bonyolítja le és gondoskodik a szükséges feltételek biztosításáról. Tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámlálja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről jelentést tesz a Tanácsnak.
(4) A szavazatarány alapja a leadott szavazatok száma. Ha titkos szavazásnál szavazategyenlőség van, a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.
19. JEGYZŐKÖNYV
45. szakasz
(1) A Tanács üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent tanácstagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A Tanács üléseinek jegyzőkönyvét a Tanács elnöke és a jegyző írja alá.
(3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a Tanács előterjesztéseibe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(4) A Tanács tagjai vagy más felszólalók a Tanács elnökénél írásban vagy a következő ülésen szóban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma a megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal.
V. A TANÁCS MUNKATESTÜLETEINEK MŰKÖDÉSE
46. szakasz
A munkatestületek munkaterv alapján működnek, amelyek a Tanács munkatervéhez igazodnak.
1. A TANÁCS BIZOTTSÁGAINAK MŰKÖDÉSE
47. szakasz
(1) A bizottság üléseinek összehívásáról a bizottság elnöke - távollétében az alelnöke - gondoskodik. A bizottságot a Tanács elnökének, vagy a tagjai egyharmadának indítványára össze kell hívni.
(2) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi anyagokat az ülés előtt legalább 5 nappal megküldi a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak.
(3) A bizottság ülésére meg kell hívni a Tanács elnökét, alelnökeit, a Közigazgatási Hivatal elnökét és illetékes tanácsosát, illetve a tárgyalt ügyben érintett más érdekelteket. A bizottság elnöke az ülésre más érdekelteket is meghívhat, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.
48. szakasz
(1) A bizottság üléseit az elnök - távollétében az alelnök - vezeti. A bizottság képviseletét az elnök - távollétében az alelnök - látja el.
(2) A bizottság köteles a munkatervében szereplő, illetve a Tanács és a Közigazgatási Hivatal által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni.
(3) A bizottság határozatképes, ha elnöke - távollétében alelnöke - és tagjainak többsége jelen van.
(4) A bizottság döntéseit a jelen lévő tagjai többségének szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök - távollétében az alelnök - szavazata dönt.
(5) A bizottság ügydöntő határozatot a Tanács által átruházott hatáskörben, valamint saját tagjaikra nézve hozhat.
49. szakasz
(1) A bizottság üléséről a tanácskozás lényegét és a bizottság határozatát szó szerint tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A határozatot 8 napon belül meg kell küldeni a Tanács és a Közigazgatási Hivatal elnökének.
(2) A bizottság határozatképtelenségét is jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
50. szakasz
A bizottságok a jelen Ügyrend keretei a működésük részletes szabályait tartalmazó külön ügyrendet is elfogadhatnak.
2. A TANÁCS KONZULTATÍV TESTÜLETEINEK A MŰKÖDÉSE
51. szakasz
A Tanács konzultatív testületeinek működését saját Ügyrendjük tartalmazza.
VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
53. szakasz
(1) Az Ügyrend elfogadásához a megválasztott tanácstagok többségének szavazata szükséges.
(2) Az Ügyrend módosítását a Tanács elnöke vagy legalább 10 tagja kezdeményezheti.
(3) Az Ügyrend módosítására az elfogadása vonatkozó szabályok az irányadók.
54. szakasz
Jelen Ügyrend az elfogadásának napján lép hatályba.
Jelen Ügyrend hatályba lépésével hatályát veszti a Tanács 3/2010. számú határozata.
ifj.dr. Korhecz Tamás
elnök s.k.
Várkonyi Zsolt
jegyző s.k.