Ma van az anyanyelv világnapja
Az UNESCO közgyűlése 1999-ben február 21-ét az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította. Ezzel az volt a céljuk, hogy felhívják a figyelmet Földünk nemzeti és nyelvi sokszínűségére. A honlapjukon található adatbázis csaknem 2500 veszélyeztetett nyelvet tart számon. Szerbiában ilyen a ruszin, valamint a történelmi Magyarország területén a burgenlandi horvát és Bánát romániai részében élő bolgár kisebbség nyelve. Ám nemcsak a kihalófélben levő nyelvek védelme fontos, hanem egy-egy országban élő nemzeti kisebbségek anyanyelvének fennmaradása is.
A KÉTNYELVŰ OKTATÁS MÓDJÁNAK SZABÁLYOZÁSA
Zoran Pašalić, köztársasági polgári jogvédő tegnap közölte, hogy az iskolákban, ahol szerb nyelven és a nemzeti kisebbségek nyelvén folyik az oktatás, feltétlen szükség van a kétnyelvű oktatás módjának szabályozására, a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek oktatásának modelljeként.
Mint mondta, a szerbiai nemzeti kisebbségek a tanulmányaik befejezésekor gyakran még alapfokú szerbtudással sem rendelkeznek, emiatt hátránnyal indulnak a továbbtanuláskor, valamint az álláskeresésnél is. Ez a helyzet a polgári jogvédő szerint már évtizedek óta fennáll.
Zoran Pašalić fontosnak tartja a szerbiai nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsaival való együttműködést, hogy közös erővel dolgozzanak a nemzeti kisebbségek jogainak védelmén és ezek fejlesztésén, valamint az iskolai tankönyvek anyanyelven történő megjelentetésén. Hozzátette, hogy nemrég találkozott a szerbiai nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak képviselőivel annak érdekében, hogy tovább erősítsék a jövőbeli együttműködésüket.
SZERBIÁBAN 11 KISEBBSÉGI NYELV
– Szerbiában a szerb nyelven kívül 11 kisebbségi nyelv van hivatalos használatban 42 önkormányzatban. Ezek a számok arról tanúskodnak, hogy az ország vezetősége mindent megtesz a területén élő nemzeti kisebbségek jogainak védelme és fejlesztése érdekében, amelyek több tekintetben az európai normák felett állnak. A jelenlegi szabályzások törvényes és következetes alkalmazása lehetővé teszi Szerbia polgárai számára, hogy az anyanyelvükön tanuljanak és informálódjanak, valamint hogy az anyanyelvükön kommunikáljanak a helyi önkormányzatok szerveinél. Mindezeknek kulcsfontosságú szerepük van a kisebbségek nemzeti identitásának megőrzésénél – szögezte le Zoran Pašalić.
MNT: Csakis anyanyelven!
A köztársasági polgári jogvédő közleményében kiemelte az anyanyelv használatának a fontosságát, többek között az anyanyelvű tankönyvek megjelentetését, a nemzeti tanácsokkal való jó együttműködést. Ám közleményében a kétnyelvű oktatás módjának szabályzását említi a kisebbségi diákok esetében. Azonnal felmerül az olvasóban: hogyan értelmezhetjük ezt az elképzelést, mi lehet ennek az alapja? Erről, és a Magyar Nemzeti Tanács álláspontjáról az anyanyelvű, kétnyelvű oktatással kapcsolatban Hajnal Jenőt, az MNT elnökét kérdeztük.
– Az Alapvető Jogok Biztosának a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak képviselőivel ez év február 18-án Belgrádban megtartott megbeszélésen egyebek között szó esett általában az anyanyelv, de mindenekelőtt az anyanyelvű oktatás fontosságáról is. Az Alapvető Jogok Biztosának kijelentése, mely szerint szorgalmazni kell a kétnyelvű oktatás modelljének bevezetését a nemzeti kisebbségi oktatásba, csakis azon nemzeti kisebbségek esetében tekinthető – és kizárólag – kezdeményezésként elfogadhatónak, amelyeknek a vajdasági magyar közösségtől eltérően nincs kiépített anyanyelvű oktatásuk, de akkor is csak kivételes esetekben, mégpedig a teljes anyanyelvű oktatási rendszer kialakításának első lépéseként. A Magyar Nemzeti Tanács elfogadhatatlannak tartja az anyanyelvű oktatással szemben a kétnyelvű oktatás fontosságának a hangsúlyozását bárhol és bármikor, de különösen akkor, amikor az anyanyelv nemzetközi napja épp a Föld nyelvi sokszínűségére, gazdagságára és az anyanyelv teljes körű használatának jelentőségére szeretné felhívni a figyelmet.
Forrás: Magyar Szó, 2019. február 21. 9.