Együvé tartozásunk ünnepe | Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Honlapja Ugrás a tartalomra

facebookinstagram

Jelenlegi hely

Együvé tartozásunk ünnepe

A bánsági Magyarittabén a Kossuth-szobornál emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire

Magyarittabén istentisztelettel, ünnepi műsorral és a Kossuth-szobor megkoszorúzásával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire. A legdélebbi Kossuth-szobornál Kerekes József tanácselnök, Vicsek Annamária oktatási államtitkár és Rácz Attila, Békés város (Magyarország) testvértelepülés képviselője szólt az egybegyűltekhez.

A megemlékezés istentisztelettel kezdődött a helybeli református templomban.

A megemlékezés istentisztelettel kezdődött a helybeli református templomban. Halász Béla református püspök az igehirdetésben kihangsúlyozta: nemzetünket nem lehet elválasztani a kereszténységtől – a nemzetet a hit tartja meg. A kereszténységet őrizve őrizzük nemzetünket. Mint mondta, nemcsak a hitünk Isten ajándéka, hanem a nemzeti hovatartozásunk is, amin nem kell és nem szabad változtatni. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint, ha mindent megteszünk a hazáért, akkor van esélyünk a jövőre is.

– A jövő pedig csak akkor tud elénk rajzolódni, hogyha a fiatalságban bízunk. Március 15-e épp ezért mindenekelőtt a fiataloknak a fiatalokról, nekünk pedig a fiatalokról való törődésről kell hogy szóljon – nyilatkozta az MNT elnöke.

A Kossuth-szobor 2015. április 3-án, nagypénteken eltűnt a talapzatáról. A szobor, sem az elkövetők mindmáig nem kerültek elő. Az elkeseredést hamar felváltotta a tenni akarás és az összefogás. Határon átnyúló együttműködéssel elkészült az új Kossuth-szobor.

– A magyarittabéi polgárok minden évben köszönetet mondanak a Magyar Nemzeti Tanácsnak és a magyar államnak, hogy vissza tudtuk állítani ezt a Kossuth-szobrot. Ami nagy büszkeségünk, és méltóan óvjuk és vigyázzuk a következő nemzedéknek – mondta a helybéli Patai Attila. 

A megemlékezésen Vicsek Annamária oktatási államtitkár mondott ünnepi beszédet. Mint mondta, a legdélebbi Kossuth-szobor körüli megemlékezés minden évben egy nagyon fontos eleme a Vajdasági Magyar Szövetség központi ünnepsorozatának. 

– Azt hiszem, hogy ennek a magyar közösségnek és a vajdasági magyar közösségnek az erejét mutatja az, hogy a szobor ma is itt áll és akármi történik is, itt fog állni és mi itt fogunk koszorúzni. Nem könnyű március 15-éről ma beszélni, annak a jelentőségéről ma beszélni, hiszen ami március 15-én 1848-ban történt az egy meglehetősen más jellegű folyamat volt, mint amire a mai vajdasági magyarságnak szüksége van. Tehát nekünk nem egy olyan szabadságharcot kell vívnunk, amit 171 évvel ezelőtt a márciusi ifjak vívtak. Viszont nagyon sokat tanulhatunk tőlük, hiszen a vajdasági magyarságnak a megmaradása, szülőföldön való megmaradása, illetve a számunknak a megmaradása és a remélhetőleg növekedése a célunk, illetve az a reményünk, ami a vajdasági magyar közösségnek a megmaradását jelenti – mondta Vicsek Annamária.

Kossuth Lajos egyetlen bánsági szobrát 1904-ben állították fel a vidéken élők önkéntes pénzadományaiból. Hányatott sorsa volt: meglőtték, lelökték a talapzatáról, aztán 111 év után ellopták. Az ittabéiek azonban nem hagyták elvészni a végeken élő bánsági magyarság legfontosabb jelképét.

– Sikerült összefogással helyreállítani az ellopott Kossuth-szobrot, egy évre rá, de sikerült. Sikerült az eredetit, illetve az eredetinek a mását helyreállítani. Az összefogás ma is itt van köztünk, mivel ilyenkor megjelennek barátaink, ismerőseink, és olyanok is hazatérnek, akik már nem élnek itt. Sajnos Ittabén évről évre kevesebben vagyunk. De akik itt maradtunk, összetartunk – nyilatkozta Kerekes József, Magyarittabé tanácselnöke.

A kegyelet virágait a Kossuth-szobornál elsőként Magyarittabé polgárai helyezték el. Koszorúzott a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a vajdasági önkormányzatok és civil szervezetek képviselői.

Forrás: Magyar Szó, 2019. március 16–17. 1. 6.