A 20. század mártírjainak és ártatlan magyar áldozatainak emlékére emeltek keresztet Újvidéken, az Európa Kollégium udvarában. A nemzeti összetartozás jelképe a különleges anyagból készült emlékmű, ugyanakkor jövőbetekintés és a fiatalok útmutatója azért, hogy hasonló szörnyűségek ne történjenek meg újra.
Pásztor István házelnök és Pirityiné Szabó Judit pünkösdhétfőn az Európa Kollégium udvarában leleplezték az 1944 és 1956 közötti időszak ártatlan magyar áldozatainak emlékére emelt emlékművet.
Az emlékmű és a mellette álló kereszt egyedülálló, a világ összmagyarságát és annak küzdelmes sorsát szimbolizálja, ugyanakkor a jövő felé fordulás alapját is jelenti – fogalmazott Pirityiné Szabó Judit, a magyar nemzetpolitikai államtitkárság kapcsolattartási főosztályvezetője. „Az Európa kollégium működtetésével és egyéb más támogatásokkal együtt is az anyaország azt a célt tűzte ki, és abban próbál segítséget nyújtani, hogy minél többen itt, a Vajdaságban és a szülőföldön találják meg az életet.”
A kereszt talapzata alá vajdasági települések és magyarországi föld került, ezzel is szimbolizálva az összetartozást, az egy nemzethez tartozást. Pénzes János szabadkai megyéspüspök a kereszt és az élet kapcsolatát emelte ki ünnepi beszédében. „A kereszt olyan jelkép, ami a mi jelenlétünket, a mi hitünket, bizalmunkat jelképezi, hogy nem csak ez az élet létezik, hanem létezik örök élet is, ami a mindennapi munkánkat és közös életünket sokban megkönnyítheti, ha betartjuk azokat a parancsokat, amiket a Szentírásban olvasunk és amit akarunk az életbe vinni.”
A magyarságot szimbolizáló kereszt egyedülállósága az anyagában is kibontakozik, hiszen magyar feltalálója és ötletgazdája egyfajta példaképet jelenthet a vajdasági fiataloknak – mondta Snejder Sára Ildikó, az Európa Kollégium igazgatója. „Ez egyfajta hungarikum a számunkra, és üzenet is a kollégistáinknak arra, hogy merjenek nagyot álmodni, merjenek nagyot alkotni.”
Az üvegbetonból készült emlékmű nem csak emlékhelyként, hanem akár zarándokhelyként is szolgálhat a Kárpát-medence magyarsága számára – emelte ki Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. „Amikor úgy gondoltuk, hogy itt, a fiatalok közelében, Újvidéken ennek a keresztnek itt a helye, akkor egyebek között arra is gondoltunk, hogy a délvidéki magyarságnak ennél méltóbb, alkalmasabb hely nem is lehet, fiatalok veszik körül, fiatalok őrzik ezt az emléket, és az ő feladatuk, hogy tudással, képességgel megtegyenek mindent azért, hogy hasonló szörnyűségek ne forduljanak elő, mint ami 1944 és 1956 között történt.”
A keresztavatást és házszentelést követően szakmai konferenciát tartottak, amelyen a műhelymunkákon részt vett legjobb diákokat tüntették ki.
Forrás: Pannon RTV