Fókuszban az oktatás | Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Honlapja Ugrás a tartalomra

facebookinstagram

Jelenlegi hely

Fókuszban az oktatás

Vajdaság-szerte 15 főnél kisebb létszámú magyar tagozatok nyílnak

Harminchatodik rendes ülését tartotta meg pénteken a Magyar Nemzeti Tanács. Tekintettel az iskolakezdésre, illetve az évnek az ehhez az időszakához fűződő aktualitás témákra, valamint az MNT hatásköreire, kisebbségi önkormányzati szervünk napirendjén elsősorban az oktatás területéhez kapcsolódó beterjesztések szerepeltek. A beterjesztett 97 napirendi pont közül 41 vonatkozott a 15 főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű tagozat megnyitására.

A Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság 27 vajdasági általános iskola 32 tagozatának és 14 középiskola 15 négyéves, továbbá 5 hároméves szakiránya megnyitásának vonatkozásában juttatta el az MNT-nek a 15 főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű tagozatok megnyitására vonatkozó javaslatát. Ezeknek a megnyitását korábban az MNT Végrehajtó Bizottsága maradéktalanul támogatta, majd a pénteki ülésen az MNT jelenlevő tagsága is megszavazta azokat.

Több mint 25 napirendi pont valamelyik vajdasági oktatási intézmény igazgatóválasztási eljárásához, vagy igazgatóbizottsági tagcseréjéhez, valamint iskolaszéki tagcseréjéhez kapcsolódott. Emellett napirenden szerepeltek a Zentai Közgazdasági és Kereskedelmi Iskola, valamint a Zentai Gimnázium jóváhagyás céljából az MNT hivatalába eljuttatott iskolaprogramjai is.

Két beterjesztést Tari István (VMDK–Csonka Áron) képviselő indítványa nyomán tűzött napirendjére az MNT. Ezek egyike volt a határozatjavaslat a vajdasági magyarság alapérdekeinek a képviseletéről Szerbia európai uniós csatlakozásának a folyamatában. Mint azt a beterjesztő elmondta, a dokumentum 22 olyan pontot, feladatot tartalmaz, amelyet szerinte a 23. tárgyalási fejezet lezárását megelőzően el kellene végezni. Ezek egyebek mellett a következők: részarányos foglalkoztatás, a parlamenti képviselők megválasztása folyamatának és a választási törvénynek a módosítása, a szerb, mint nem anyanyelv oktatásának a megreformálása, sajtószabadság, a rehabilitációról és a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvények módosítása.

Az ennek a beterjesztésnek a kapcsán felszólaló mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnöke rámutatott, hogy Tari István ugyanennek a beterjesztésnek a napirendre tűzését korábban már kilenc alkalommal javasolta, ám ezúttal sem javította ki azokat a tárgyi hibákat, amelyekre korábban felhívták a figyelmét. Hajnal hosszasan sorolta azokat az érveket, illetve már meglévő alkotmányos és törvényes rendelkezéseket, amelyek szerinte indokolatlanná teszik a beterjesztés megszavazását, azt is kiemelvén, hogy az MNT nem törvényhozó testület. A nemzeti tanács elnöke a folytatásban rámutatott: ha a közösség felülvizsgálja az MNT négyéves tevékenységét, láthatja, hogy a testület minden olyan területen képviselte a magyarság érdekeit, amelyek a hatáskörébe tartoznak, illetve megakadályozta, hogy a közösség számára káros döntések szülessenek.

Tari másik beterjesztése egy állásfoglalás volt a zombori Bieliczky Károly Városi Könyvtárban történt felmondások és Zombor Városához tartozó falvakban működő fiókkönyvtárak leépítésének ügyében. Tari szerint az MNT-nek el kellene ítélnie, hogy az észszerűsítési intézkedésekre hivatkozva a 14 falusi könyvtár csupán részmunkaidőben várja az olvasókat, mivel értékelése szerint ez nem más, mint a falvak kulturális és művelődési életének a leépítése, továbbá a vajdasági magyarság szerzett jogainak a csorbítása. Tari az állásfoglalásban külön kiemelte, hogy a felmondásban részesült tíz munkatárs közül öten magyar nemzetiségűek. Ami Nyugat-Bácskában történt, az az MNT szégyene is, hiszen a kiebrudalt emberek, könyvtárosok a magyar kulturális élet oszlopai, annak szervezői voltak a szóban forgó térségben, emelte ki felszólalásában Tari.

A zombori könyvtár rendszeréhez tartozó falusi könyvtárak ügyében az MNT korábban már határozottan elítélte a munkaidő rövidítését, valamint azt a tényt, hogy erre a könyvtárosok elbocsátása miatt volt szükség, emlékeztetett a beterjesztés kapcsán Hajnal Jenő. Mint hozzátette, az MNT elnöki minőségében még Tari beterjesztésének a megérkeztét megelőzően megtette a szükséges lépéseket, azaz azzal a felhívással fordult Zombor városvezetéséhez, hogy dolgozza ki a tervet, amelynek mentén a falusi könyvtárak zavartalanul dolgozhatnak és elláthatják a közművelődés területén fennálló feladataikat. Hajnal elmondta, hogy Zombor városi tanácsának kultúrával megbízott tagjával és a polgármesterrel is tárgyalt már ebben az ügyben, a továbbiakban pedig megerősítette, hogy a tanács ezeknek a könyvtáraknak a felújítását is támogatni kívánja. Tari István két beterjesztésének egyikét sem fogadta el az MNT.

Forrás: Magyar Szó