Jelenlegi hely

Elszámolás a tavalyi évvel

A beszámolók és a kinevezések jegyében zajlott az MNT ülése

Huszonharmadik rendes ülésén a Magyar Nemzeti Tanács tegnap elfogadta a tanács tavalyi évi zárszámadását, pénzügyi beszámolóját és munkabeszámolóját, valamint a Végrehajtó Bizottság és a hivatal 2016-os munkájáról szóló beszámolókat. A nemzeti tanács alapításában, illetve társalapításában működő intézmények tavalyi évi jelentéseit is megszavazták. Emellett kinevezések és oktatáshoz kapcsolódó témák is napirenden szerepeltek. Az olykor hevesbe forduló indulatokat egyes tanácstagoknak ezúttal sem sikerült magukba fojtaniuk.

Mint Jerasz Anikónak (Magyar Összefogás), a Végrehajtó Bizottság elnökének beterjesztéséből kiderült, a tanács tavaly 862,5 millió dinárból gazdálkodott. A tanács pénzügyi beszámolóját a 2016 utolsó napjaiban elfogadott pótköltségvetés alapján dolgozták ki.

A Végrehajtó Bizottság 2016-ban legalább hetente egyszer ülésezett, összesen 51 rendes ülést tartott egész évben, s ezeken 289 döntést hozott meg – ebből 217 döntés az oktatás területére vonatkozott, 40 a kultúra, 23 a tájékoztatás területére, 9 pedig a hivatalos írás- és nyelvhasználat területére – derült ki a folytatásban Jerasz beszámolójából a VB tavalyi tevékenységéről.

Mgr. Hajnal Jenő (MÖ), az MNT elnöke a tavalyi éves munkabeszámoló beterjesztésekor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a tanács tevékenységének egyik legfontosabb eleme a területi stratégiák programjainak értékelése, felülvizsgálása, megvalósítása és a tanulságok levonása volt. Az elmúlt egy év tapasztalatai azt igazolják, hogy a célok folyamatosan megvalósultak, és ennek köszönhetően érdemben sikerült tenni a közösség fogyatkozása ellen – tette hozzá.

Az oktatás területén a magyar bölcsődei és óvodai csoportok népszerűsítését, az iskolakezdési csomagok kiosztását, az iskolabusz és a napközis programot, a felsőoktatási ösztöndíjprogramot, a szakképzést megújító tanműhelyt, az Európa Kollégium belakását és a szakkollégiumi képzés elindítását emelte ki. A kultúra területén a nemzeti önazonosságot őrző hagyományos rendezvények támogatására, a társas készségeket fejlesztő osztálykirándulásokra, a vajdasági magyar fesztiválok támogatására és az amatőr színjátszók megbecsültségének növelésére mutatott rá külön. 

KÖZÉPPONTBAN AZ ELVÁNDORLÁS

A munkabeszámolókat értékelő Joó Horti Lívia (Magyar Mozgalom) véleménye szerint a stratégiai tervezés, az elképzelések megvalósítása és a szakpolitizálás tavaly csak egy-egy területen jelent meg érdemben az MNT munkájában. Kiemelte: elsősorban az oktatás és a művelődés területén lehet megfelelőnek értékelni az ilyen jellegű tevékenységet, de például a tájékoztatás tekintetében már nincs ok az elégedettségre. A képviselő a hivatalos nyelvhasználat területén elvégzett munkát sem tartja megfelelőnek, úgy véli, a korábbi évekhez képest egyértelmű visszafejlődés figyelhető meg.

A képviselő a folytatásban egy felmérésre hívta fel a figyelmet. Ennek adatai szerint a vajdasági magyar, 15 és 29 év közötti fiataloknak mintegy a 70 százaléka tervezi a kivándorlást. A fiatalok szerint két lehetőségük van a boldogulásra: vagy külföldön próbálnak érvényesülni, vagy ha maradnak, akkor muszáj beiratkozniuk valamelyik politikai pártba, máskülönben nem lesz munkájuk. Az MNT feladata változtatni ezen a torz jövőképen – szögezte le Joó Horti.

Szilágyi Miklós (MÖ), a Nyelvhasználati Bizottság elnöke nem ért egyet azzal a megállapítással, hogy a nyelvhasználattal nem foglalkoznak kellő intenzitással. Elmondása szerint az ő feladata eljárni a beérkező panaszok ügyében, és ezt meg is teszi. Szilágyi az elvándorlással kapcsolatos megjegyzésekre is reagált. Meglátása szerint nem vajdasági magyar specifikum ez, az elvándorlás egész Európában jellemző, ezért nem valószínű, hogy az MNT-nek lehetőségében áll megállítani ezt a folyamatot.

Az elvándorlással kapcsolatos észrevételekre reagált Jerasz is. Szavai szerint annak, aki külföldön taníttatja a gyermekeit, nincs joga bírálatokra a kivándorlással kapcsolatban. Utalt arra, hogy ez a személy valamikor az MNT oktatási kérdésekkel megbízott magas rangú tisztségviselője volt, és mint ilyen, az itthon tanulás mellett kampányolt, miközben a gyermeke külföldön tanult. Jerasz szerint felfoghatatlan, hogy az ilyen emberek hogyan tudnak tükörbe nézni.

Joó Horti, aki magára ismert az előző felszólaló szavaiban, az indulatok csillapítására kérte a Végrehajtó Bizottság elnökét. Szerinte az MNT ülésén semmi helye a személyeskedésnek, az emelt hangvételnek és a kirohanásoknak.

Nem az a kérdés, hogy ki hol tanul, hanem az, hogy ki mit kap a közösségtől, és ki mit ad vissza a közösségnek, csatlakozott a téma elemzéséhez Tari István (VMDK – Csonka Áron). Mint hozzátette, a közösségnek az az érdeke, hogy a gyermekek a lehető legjobb intézményekben tanuljanak, a kulcskérdés pedig az, hogy lesz-e miért visszajönniük. Tari szerint a pártalapon történő foglalkoztatás az egyik legveszélyesebb kór, ami fenyegeti a közösséget, mert ez az, ami külföldre űzi a fiatalokat.

Perpauer Attila (MÖ) a szakpolitizálás leépítésével kapcsolatban kimondott bírálatokra reagált. Mint rámutatott, értékelni valóban lehet, degradálni viszont nem kellene. Nem igaz, hogy az MNT munkájában csak nyomokban jelenik meg a szakpolitizálás – mondta –, hozzátéve: aki nem látja ezt a tevékenységet, azon nem lehet segíteni.

Hajnal sem értett egyet a kritikával, hogy az MNT elhanyagolja a stratégiák megvalósítását. Elsősorban a kultúra és az oktatás területét emelte ki, mivel ezek esetében különösen aktívnak tartja a stratégiára támaszkodó tevékenységet és a szakpolitizálást, végül pedig felsorolta azokat a területi stratégiákban megfogalmazott és megvalósított programokat, amelyek szerinte alátámasztják megállapítását.

INTÉZMÉNYEK MUNKABESZÁMOLÓI

Ökrész Rozália, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója a vállalat tavalyi éves munkabeszámolójának beterjesztésekor rámutatott, hogy a napilap a mindennapi munka mellett a vajdasági magyarság szülőföldjén való megmaradását segítő sajtótartalmakra helyezte a hangsúlyt. Példaként emelte ki a Prosperitati Alapítvány tevékenységéről szóló tudósításokat, valamint a támogatottakkal készített interjúkat, amelyek a szülőföldön való boldogulás lehetőségeire voltak hivatottak ráirányítani az olvasók figyelmét. A szórványmagyarság életét bemutatót riportsorozat, ezeknek a riportoknak a csokorba fogása és könyv formájában való kiadása – hamarosan a második kötet is megjelenik –, az 1956-os magyar forradalom évfordulója alkalmából megjelentetett riportkönyv, ezek mind ugyanabban a szellemiségben megvalósított programok – hallhatták az MNT tagjai a beszámolót.

Az igazgatónő a deszk Szabadkáról Újvidékre való visszahelyezését, a lapeladásban megfigyelt csökkenést – tavaly 4 százalék –, de a honlap látogatottságának folyamatos növekedését – egész évben 2,7 millió olvasó kereste fel a honlapot –,valamint a 3,1 millió dináros nyereséget is kiemelte.

Németh Ernőnek (MÖ), a Tájékoztatási Bizottság elnökének az volt az észrevétele, hogy a Magyar Szó, hasonlóan más vajdasági magyar médiumokhoz, fél bizonyos kérdésekkel foglalkozni. Példaként említette az elvándorlás mögött álló okokat, vagy azt a szerinte lényegbeli kérdést, hogy a magyar közösség politikai képviselőinek együtt kell-e működniük a volt radikális politikai erőkkel.

Joó Horti azt hiányolta a beszámolóból, hogy nem esik benne szó a lap átszervezését, illetve a deszk Újvidékre való visszahelyezését kísérő jelenségekről, amelyek közül szerinte a legmeghatározóbb több szabadkai munkatárs elbocsátása volt, illetve az átszervezést kísérő tiltakozások.

A Hét Nap Lapkiadó Kft. számára a tavalyi év a fennállás hetvenedikévfordulójának a jegyében zajlott – emelte ki a munkabeszámolót beterjesztő igazgató, László Edit. Mint elmondta, az általános gazdasági mutatók a vártnál rosszabbul alakultak, bár végül sikerült pozitívan zárni az évet. A legnagyobb kihívás az eladási mutatók megtartása volt. László szerint a XXI. században indokolt lenne megfontolni, hogy egy lap olvasottságát vajon csak az eladott példányszámmal kell-e mérni.

Bodzsoni István, a Pannónia Alapítvány igazgatója elégedetten nyugtázta, hogy tavaly szinte teljes egészében sikerült megvalósítaniuk a terveket. A leglényegesebb eredménynek a szabadkai Magyar Médiaház építésének előkészítését tartja. Emellett sikerült bővíteni a Pannon Rádió, a Pannon TV és a Szabadkai Magyar Rádió műsorfelhozatalát, kiszélesíteni az együttműködést a magyarországi és a szerbiai közmédiával. A műsorsugárzás területét is bővítették, tavaly elsősorban Nyugat-Bácska vonatkozásában dolgoztak ezen, így mostanra már egészen Eszékig fogható a Pannon TV adása – áll a munkabeszámolóban.

OKTATÁS, KINEVEZÉSEK

A folytatásban a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény és a magyarkanizsai József Attila Könyvtár tavalyi évi munkabeszámolóit, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Forum Könyvkiadó Intézet idei évi munka- és pénzügyi terveit fogadták el. Az oktatáshoz kapcsolódóan oktatási intézmények igazgatóinak, iskolaszéki, illetve esetenként igazgatóbizottsági tagjainak a cseréje szerepelt napirenden.

Ifj. Virág Gábor egy újabb mandátum erejéig maradhat a Forum Könyvkiadó Intézet élén. Az eddigi igazgató ismételt megválasztását korábban az MNT Kulturális Bizottsága is támogatta. Tari István egyebek között azt kifogásolta ebben a kinevezésben, hogy értesülései szerint Virág Gábor nem rendelkezik kellő szerkesztői tapasztalattal. Náray Éva (MÖ), a Kulturális Bizottság elnöke egyetért azzal, hogy a szerkesztői tapasztalat fontos, de szerinte ez csak az egyik kvalitás, ami egy, a Forum Könyvkiadó Intézethez hasonló intézmény vezetéséhez szükséges. Amióta Virág Gábor vezeti a könyvkiadót, fiatalítás, korszerűsítés és innovatív gondolkodásmód jelent meg az intézmény munkájában – emelte ki Náray.

Várkonyi Zsolt (MM) az ülés kezdetén, majd később annak folyamán is, ügyrendsértésre hivatkozva megjegyezte, hogy az ülés napirendjén hét olyan előzetesen jóváhagyott végrehajtó bizottsági döntés elfogadása is szerepelt, amelyek nem állnak összhangban az MNT alapdokumentumaival, egyebek között az Alapszabállyal. Várkonyi szerint a VB olyan döntésekhez adta előzetes jóváhagyását, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe. Kivételes esetekben teheti ezt meg a VB, de csak úgy, ha megindokolja az előzetes jóváhagyás sürgősségét, ezt azonban most nem tette meg, vagy legalábbis nem csatolta az indoklást a beterjesztés mellé – magyarázta Várkonyi. Lulić Emil, az MNT elnökének jogi szakmunkatársa elvetette a vádakat, szerinte minden összhangban volt az előírásokkal. 

Forrás. Magyar Szó

Fotó: Gergely Árpád