A tavaly elhunyt dr. Berényi Jánosra emlékeztek szülőfalujában
Dr. Berényi János növénynemesítőre, egyetemi tanárra emlékeztek pénteken szülőfalujában, a bánáti Tordán. Családtagjai, ismerősei, barátai és tisztelői elhelyezték sírjára a kegyelet virágait a helybeli temetőben, a szülői házban pedig emléktáblát lepleztek le és kiállítást nyitottak meg. A szülői háznál megtartott alkalmi műsorban fellépett a Tordai Fiatalok Énekkara. Az emléktáblát és a megemlékezés résztvevőit megáldotta Tapolcsányi Emmanuel tordai plébános. Dr. Berényi János tegnap lett volna 62 éves.
Iskoláit szülőfalujában Tordán, Magyarkanizsán és Újvidéken végezte. A mezőgazdasági tudományok doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem díszdoktora volt. Szenvedélyes kutatója a növénynemesítésnek.
A világot bejárta, de igazán otthon csak a szülőfalujában érezte magát. Tordáról ki se jelentkezett. Újvidéki lakos volt, de tordai lakcímmel. Ide kapta a szavazócéduláját, még a számláit is. Kívánságára szülőfalujában helyezték örök nyugalomra.
– Dr. Berényi János azon ritka szakemberek, kutatók és közéleti személyiségek közé tartozott, akik folyamatosan és felelősségteljesen részt vettek a szerb és a magyar tudományos élet szervezésében. Büszkén mondhatjuk el róla, hogy Ő soha nem feledte szülőfaluját bárhol is járt a világban, büszkén beszélt Tordáról, a tordai szorgalmas, barátságos és vendégszerető emberekről. Alapító tagja, aktív részvevője, majd az utolsó két évben elnöke volt a Tordaiak Klubjának, amely szervezet immár húsz évvel ezelőtt fő céljának tűzte ki a Tordáról elvándorolt polgártársaink felkutatását, velük való rendszeres kapcsolattartását, hagyományaink és anyanyelvünk megőrzését és ápolását, mondta Lázár György, a Tordaiak Klubjának alelnöke.
Az emléktáblát a Tordaiak Klubjának a kezdeményezésére, a Berényi-család közreműködésével, a Magyar Nemzeti Tanács anyagi és szakmai segítségével sikerült a családi ház homlokzatára felállítani.
– Életpályája csak részben a szülői háztól való elszakadás szimbóluma, mert részben az ember természeti lény voltát is kifejezi. Egyszerre volt társas lény, családját, barátait, falubelijeit imádó közösségi ember, ugyanakkor magányos hős is, akinek nincsenek társai, s ez nemcsak az ősi mítoszok hőseivel rokonította, hanem a modern ember, a tudós, a kutató magányra ítéltségével is. Igaz, csak így juthatott el a mindenség kapujába. Ezt a csodálatra méltó kettősséget hirdesse a jövőben ez a ma felavatásra kerülő emléktábla mindenkinek, aki e tájra vetődik, mondta beszédében Hajnal Jenő, az MNT elnöke.
Dr. Berényi János a kezdetektől fogva oktatója és nagyon jelentős személyisége volt a Zentán folyó kertészmérnök és környezetgazdálkodó agrármérnök-képzésnek. Nem véletlen, hogy az ö nevét viseli a zentai Agrárinnovációs Iroda.
– Mindig ragaszkodott a hagyományos értékekhez, és az időseket is mindig megbecsülte. Tisztelettel volt a hagyományok, a jó példák, a jó gyakorlatok iránt. Viszont mindig úttörő ötletei voltak. Nagyon sokat dolgoztunk olyan fejlesztési projektumokon, hogy jó magunk se tudtuk, hogy még mi sül ki belőle, de azért belevágtunk. Soha sem kellett neki magyarázni az újdonság értelmét, annak kihívásait. Mindig kapható volt valami újra, amit ki kellett próbálni – nem félt a kudarctól. Éppen ezért nagyon hiányzik a munkája, mondta Lengyel László, a Pro Scientia Naturae Alapítvány elnöke.
Az egybegyűlteket köszöntötte Dobai János, Torda Helyi Közösség elnöke, aki reményét fejezte ki, hogy az emlékházat nemcsak a helybéliek, hanem sok Tordára látogató is megtekinti majd. A család óhaja, hogy a gazdag tudományos munka minél nagyobb része megmaradjon az utókornak és, hogy a tudós szülői házát idővel tájházzá alakítsák.
Forrás: Magyar Szó