Márciusban indul az MNT tájolási programja, hivatásos színházaink 60 településen lépnek közönség elé
A Magyar Nemzeti Tanács tájolási programja révén idén 60 vajdasági településre jutnak el hivatásos színházaink: a szabadkai Népszínház Magyar Társulata, a Kosztolányi Dezső Színház, az Újvidéki Színház és a zentai Magyar Kamaraszínház. A tájolási program március elején indul és első része június közepéig tart.
– Színházaink tájolási programja 2007-ben indult el egy színházi kerekasztal-megbeszélés eredményeképpen. Természetes megoldásnak tűnt számomra, hogy amikor annak megteremtődtek a feltételei, a Magyar Nemzeti Tanács felkarolja ezt, és örülök annak, hogy immár ötödik éve finanszírozza az MNT a hivatásos színházak tájolását, mondta Lovas Ildikó, aki egyike volt a program kezdeményezőinek.
– A 40 helyszínt felvállaló szabadkai Népszínház Magyar Társulatának tájolását 1,5 millió dinárral, a többi színházét 1 millió dinárral támogatja a Magyar Nemzeti Tanács – tudtuk meg az MNT Végrehajtó Bizottságának tagjától. Újdonság, hogy a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának tájolását az ígéretek szerint 1,5 millió dinárral támogatni fogja a tartományi művelődési titkárság is. Erről állapodott meg a napokban Hajnal Jenő, az MNT elnöke és Slaviša Grujić tartományi művelődési titkár. Ljubica Ristovskival, a Népszínház igazgatónőjével azért kezdeményeztük a tartományi kulturális titkárság bevonását a tájolási program finanszírozásába, mert éppen a Magyar Társulat tájolási feladata miatt lett a városi mellett tartományi alapítású intézmény a most 70 éves szabadkai színház. A másik újdonság az, hogy ez évtől a Magyar Nemzeti Tanács az amatőr színjátszók tájolását is támogatni fogja – hallottuk Lovas Ildikótól.
Intenzív jelenlét
– A szabadkai Népszínház Magyar Társulata márciusban megkezdi a tájolási programot. Márciusra és áprilisra hat előadást terveztünk be, májusra négyet és júniusra kettőt. Ez tizennyolc játszás az évad végéig, amit törekszünk úgy összeállítani, hogy ne hasson ki a havi repertoárra és ne terheljük le a színészeket sem – tudtuk meg Gyarmati Katától, a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának művészeti vezetőjétől. – Párhuzamosan új előadások is készülnek, március 5-én lesz a Nyolc nő bemutatója, március 30-án pedig már megkezdjük az új produkció próbáit, amelyet május 15-én mutatunk be. A tájolási programban az évad végéig három előadás vesz részt, az (Egy)mással, a Szomorú vasárnap és a Nyolc nő, utóbbi a hónap végén lesz látható Topolyán. A tájolást Tordán kezdjük március 7-én a Vajdasági lakodalommal, majd Magyarcsernyére megyünk a Szomorú vasárnappal 15-én, Muzslyán lesz látható az (Egy)mással március 20-án, Nagybecskereken a Szomorú vasárnap 22-én, Topolyán a Nyolc nő 25-én, és az (Egy)mással Gomboson 28-án. A tájolási előadásokat igyekszünk hétvégére időzíteni, ez a falvak külön kérése, ekkor a legalkalmasabb számukra. Természetesen kapcsolatban állunk a többi a színházzal is, hogy ne ütközzünk a tájolási program keretein belül. Minden színháznak a tájolásban vállalt szerepe igen jelentős. A többi színház is nagy arányban vesz részt a programban, de a Magyar Társulatnak számbelileg többet kell teljesítenie. Igyekszünk ennek maximálisan eleget tenni, olyan helyekre is eljutni, ahol eddig nem igazán jártak a színházaink. Feltérképeztük Vajdaság falvait, kibővítettük a bázisunkat. Felvettük a kapcsolatot mindazokkal a településekkel, ahol szívesen látnak bennünket. Nem csak a kis létszámú produkciók mozgatására törekszünk, hanem a látványosabbakra is. Sőt, úgy gondolom nyitott közönségre találunk a bátrabb, merészebb előadások esetében is.
Egy állandó társulattal rendelkező városban, talán nem is érezzük a súlyát, viszont a kisebb településeken érezhető a ragaszkodás a művészetnek e formájához, ami összesíti magában szinte mindegyik művészetet. Maradandó élményt szeretnénk nyújtani. Ha a négy vajdasági színházra gondolok, ehhez jön a Tanyaszínház a nyári időszakban, akkor ebben az évben valóban intenzív jelenléte lesz a magyarlakta településeken a színházainknak.
Értékes kommunikáció
– A Kosztolányi Dezső Színházban most folynak Kovács Frigyes irányításával Molnár Ferenc Liliomjának próbái, elkészülte után ezzel az előadással is szeretnének tájolni, ugyanakkor a Keszég László által rendezett Vojáger című előadás is benne van a tájolási csomagban, ugyanúgy, mint Béres Márta és Mészáros Gábor Két karodban című produkciója. A lehetőségektől, feltételektől függően dől el, hogy az egyes helyszíneken mit láthat majd a közönség – tudtuk meg Urbán András igazgatótól, aki hangsúlyozta: ugyanazt igyekeznek nyújtani a falusi közönségnek is, mint amikor nagyvárosban játszanak.
A színháznak plusz munka a tájolás, de minden kétséget kizáróan nagyon fontos momentum a színházunk életében, amikor egy olyan közösség közönségével találkozhatunk, amely ritkán láthat színházi előadást. Nagyon értékes az a kommunikáció, amely a tájolási program során kialakul – szögezte le a Kosztolányi Dezső Színház igazgatója. – Ha nem is tudok mindig eljutni ezekre a helyszínekre, de a színészek, a műszaki munkatársak beszámolnak ezekről a találkozásokról. Az emberek, akikkel találkoznak, mesélnek az életükről, mit hogyan látnak, mit hogyan élnek meg. Nagyon hasznos és felemelő élmények akár színháziaknak, akár azoknak, akik a tájolási program révén csak ilyenkor láthatnak színházi előadást. Nyilván sokszor meg kell küzdeni a színészeknek olyan körülményekkel, amelyek elmaradnak a műszaki és komfortszinttől, amelyet egy hivatásos városi színház biztosítani tud, de az emberekkel, a közösség tagjaival találkozniuk kimondottan fontos dolog.
Közönség és közönség között nincs különbség
– Még jelenleg is folynak az egyeztetések a színházak tájolásának részleteit illetően, annyi viszont elmondható, hogy már csak részletkérdések megvitatása maradt hátra – nyilatkozta lapunknak a színházak tájolási akciójával kapcsolatban Venczel Valentin, az Újvidéki Színház igazgatója.
– A Magyar Nemzeti Tanács – Kuti Andrea és Toldi Brigitta szakmai referens – napi szinten egyeztet a folyamatban részt vevő színházakkal a részletek kikristályosítása érdekében, egyrészt a tájolási naptár részleteit, és a helyszíneket, vagyis tájolási térképet övező, egyelőre megválaszolásra váró kérdéseket vitatják meg – magyarázta az igazgató.
Elmondta, hogy az Újvidéki Színház munkatársai magukra vállalták a potenciális helyszínek technikai állapotának felmérését, amely már közel kilencven százalékban kész is van.
– Ez annyit jelent, hogy végigjártuk azokat a településeket, művelődési házakat, kultúrotthonokat, ahol a fellépések fognak zajlani. Elvégeztük a technikai lehetőségek feltérképezését a társszínházak részére is. Itt vetettünk számot arról, hogy mi az, amit esetleg a tájolás során technikai értelemben szavatolni kell, az előadások megvalósítása érdekében – nyilatkozta.
A szabadkai Népszínház Magyar Társulata csaknem negyven helyszínen fog fellépni a tájolás folyamán, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház és az Újvidéki Színház pedig további húsz helyszínen fognak osztozni.
– Az Újvidéki Színház már „lekötötte” Muzslyát, Tordát és Bácskertest. Továbbá, megemlítendő az is, hogy színházunk a nagybecskereki Madách és a Toša Jovanović színházakkal, egy háromoldalú együttműködés keretein belül, rendszeresebb, gyakoribb vendégszereplés-sorozatot is tervez a közeljövőben – hallhattuk.
Ahogy a színházigazgató kifejtette, a társulatok azokat az előadásokat fogják előadni az érintett településeken, amelyekre ott igényt tartanak. Mint Venczel kifejtette: a színházi társulatok nem tesznek különbséget közönség és közönség között.
– Egy kisebb település publikuma a közönség definíciója értelmében semmiben sem különbözik mondjuk az újvidéki, szabadkai vagy a belgrádi nézőtábortól. Úgy is mondható, hogy a színháznak kötelessége olyan helyekre eljutni, ahol a közönségnek nem áll módjában rendszeresen színházba járni – tudtuk meg.
Közösségmegtartó szerep
A Zentai Magyar Kamaraszínház a tervek szerint áprilisban kezdi majd meg a tájolást, amelynek keretében az Egérfogó és a Krumplirózsa című előadásaikkal járják a vajdasági településeket.
Vukosavljev Iván, a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója:
– A Zentai Magyar Kamaraszínház a tavalyi évben a Magyar Nemzeti Tanács tájolási programja keretében hat helyre tudott eljutni, Csókára, Zomborba, Bácsfeketehegyre, Temerinbe, Magyarcsernyére és Bajmokra. Az éves programunkban is az szerepel, hogy ugyan elsősorban Zentán játsszuk az előadásainkat, ugyanakkor rendkívül fontos az is, hogy olykor Vajdaság más településein is bemutassuk azokat a közönségnek, aminek megvalósítására a Magyar Nemzeti Tanács tájolási programja kiváló lehetőséget kínál. A színházaink tájolásának fontos közösségmegtartó szerepe van, éppen ezért nagyon nagy jelentőséggel bír az, hogy a Magyar Nemzeti Tanács lehetőséget biztosít a színházak számára, hogy olyan településekre is eljussanak, amelyek lakóinak egyébként nem állna módjukban az, hogy hivatásos színházak előadásait is megtekintsék. A tapasztalataink azt mutatják, hogy mindenütt óriási örömmel fogadják az előadásainkat, sőt, a nézők között sokan vannak olyanok is, akiknek olyannyira elnyerik a tetszésüket az előadások, hogy később Zentára is szívesen eljönnek, hogy a továbbiak közül is megtekintsenek néhányat, ami mindig óriási örömmel tölt el bennünket.
Nagy esemény a faluban
Muzslya is szerepel helyszínként a tájolási programban:
– Három éve az újvidéki Színház járt nálunk az MNT e projektuma keretében. Nagyon meleg fogadtatásban részesültek, hisz a Bánságban nincs hivatásos magyar színház – hallottuk Hallai Zoltántól, a helyi közösség elnökétől. – Két éve sikerült eljutnunk a szabadkai Népszínházba, szintén e programnak köszönhetően. Nagyon örülünk, hogy ismét hivatásos színházat láthatunk vendégül Muzslyán, nagyon kiéheztek a színházi élményre a helybeliek. Amatőr társulatok működnek a környéken, amelyek főképp a nyári időszakban tudnak próbálni, közönség elé lépni, télidőben, amikor a közönség jobban ráér, ám helyi járulék, anyagiak hiányában gond felfűteni a művelődési egyesület nagytermét. Fontosnak tartjuk az amatőrizmust, nem szeretnénk háttérbe szorítani, tudjuk milyen nagy a szerepe az anyanyelv, a kultúra megőrzése szempontjából, lényeges, hogy a gyerekekbe beleneveljük a színház szeretetét, így lesznek a felnőttek is befogadóak a színjátszás, a színház iránt. Nagyon várjuk, hogy a tájolási program keretében eljusson valamely színház a fennállásnak most 125. évfordulóját ünneplő Muzslyára.
Reperger Miklós, a tiszaszentmiklósi Tiszaszentmiklós Magyar Kultúrkör elnöke:
– A Magyar Nemzeti Tanács tájolási programja óriási lehetőséggel bír a kistelepülések számára, ugyanis ezen településeknek egyébként sajnos nem nagyon van alkalmuk arra, hogy hivatásos színházi előadásokat hívjanak meg, hiszen az igen magas költségekkel jár, amit nagyon nehéz kigazdálkodni. A hivatásos színházak vendégszereplése nagy eseménynek számít a faluban, amelyre lelkesen készülnek az emberek. Tiszaszentmiklóson mindig nagyon sokan összegyűlnek az előadásokra, a falubeliek szeretik a színházat, különösen a vígjátékokat, de természetesen más műfajú előadásokat is szívesen megtekintenek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen vendégszereplések után mindig megnő az érdeklődés a színházi előadások iránt, és ha valamelyik közeli településről esetleg szervezett busz indul az előadásokra, akkor a falubeliek között is akadnak olyanok, akik szívesen csatlakoznak.
Forrás: Magyar Szó