Nemzetet összekötő intézmény | Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Honlapja Ugrás a tartalomra

Jelenlegi hely

Nemzetet összekötő intézmény

Nagykorúvá vált az idén a szenttamási Őseink Zenéje elnevezésű népzenei találkozó, amelyet szombaton tartottak a Városi Sportcsarnokban. A fellépések után szervezett táncházban pedig még a közönség is ropta a táncot a fellépőkkel együtt.
A 2002-ben vajdasági népzenészek találkozójának indult rendezvény évek során olyan népzenei találkozóvá nőtte ki magát, amely mára hagyományt teremtett. A szenttamásiak egyik legfontosabb művelődési eseményének fő célja a Kárpát-medence népzenéjének bemutatása, valamint a táncházi zene ápolása és továbbadása. Ez alapozta meg az Őseink Zenéje elnevezést is, amely ilyenkor, a tél kellős közepén felrázza az itt élő közösséget. A szervezők szerint azonban a rendezvény azokhoz is szól, akik nem foglalkoznak népzenével és néptánccal, de velük is szeretnék megismertetni, sőt, megszerettetni ezt a világot.
Elfoglaltsága miatt a megnyitón nem vehetett részt a polgármester, Radivoj Paroški. Szabados Fodor Beáta, a községi tanács tájékoztatással megbízott tanácsosa tolmácsolta üdvözlő levelét, amelyben a polgármester többek között kiemelte, az Őseink Zenéje a lehető legjobb módon viszi tovább a vajdasági magyarság kulturális, ezen belül is népzene- és néptánchagyományait.


A Magyar Nemzeti Tanács nevében Ternovác István újságíró köszöntötte a fellépőket és a közönséget. Mint mondta, tapasztalatai szerint a politika, a gazdaság és a művelődés terén a nagybetűs népzene intézménye az, ami összeköti az itteni embereket, hiszen ezeket a hagyományokat a legkisebbektől a legidősebbekig mindenki ápolja. A Szólj, síp, szólj!, a Kőketánc, a Durindó és a Gyöngyösbokréta, az Őseink Zenéje és még több más rendezvény pontosan ezt a célt szolgálja.
− Van még egy dolog, ami a népzenét megkülönbözteti még a politikától is, amikor a nemzetegyesítésről beszélünk. Ugyanis a népzenészek itt a Kárpát-medencében és az egész világon úgy egyesítik a nemzetet, hogy közben felhívják a figyelmét a körünkben élő, más nemzetiségű polgároknak, és érdekeltté teszik őket abban, hogy eljöjjenek, hogy velünk együtt szólaljanak meg, lépjenek fel, hallgassanak meg, és nézzenek végig bennünket – mondta Ternovác.
Összegezve az eddigi rendezvényeket, a szervező, az Arany János MME elnöke, Robotka Angéla kifejtette, a cél továbbra is a népzene és a néptánc ápolása és a hagyományok továbbadása.
− Az előző 17 rendezvény célja ez volt, a mi feladatunk pedig az, hogy továbbadjuk mindezt a jövő generációinak. Szenttamáson jelenleg is szép számban vannak fiatalok, akik ápolják a népzenét és a néptáncot, citeracsoport, tamburások, leánykórus, néptáncosok, ők azok, akik már több alkalommal bizonyítottak. Nem kell attól tartani, hogy nem lesz utánpótlás – emelte ki Robotka Angéla.
Az előző évekhez hasonlóan a szervezők a legkisebbekre is gondoltak, őket a kisteremben 18 órától Toldi István mesemondó várta. A rendezvényt az előcsarnokban iparművészeti és kézműves tárgyak kiállítása gazdagította. A több mint kétórás népzenei és néptáncbemutató ezúttal is hajnalig tartó táncházzal zárult.
A rendezvényen fellépet Toldi István kupuszinai mesemondó, a szegedi Rozsdamaró zenekar, a moldvai népzenét játszó Tindia zenekar Magyarországról, a szenttamási Bódorka leánykórus, valamint a helyi szerb Bard Művelődési Egyesület néptánccsoportja is.
Az eddigi támogatásért és együttműködésért köszönőlevelet kapott a helyi önkormányzat, a Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Művelődési Szövetség, valamint a Vajdasági RTV és a Pannon RTV. Az idei rendezvényt Szenttamás önkormányzata, a Magyar Nemzeti Tanács, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Fullajtár pékség, a Városi Sportcsarnok, Horváth Nándor bognár és a vajdasági médiumok támogatták.

Forrás: Magyar Szó, 2020. február 3. 5.