Deli Andor: „Nem kell kishitűnek lenni, rengeteg tehetséges fiatalunk van” | Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Honlapja Ugrás a tartalomra

facebookinstagram

Jelenlegi hely

Deli Andor: „Nem kell kishitűnek lenni, rengeteg tehetséges fiatalunk van”

A Magyar Nemzeti Tanács ösztöndíjasai közül ötvenen lehetőséget kaptak, hogy Deli Andor európai parlamenti képviselő jóvoltából ellátogassanak Strasbourgba és környékére, s részt vegyenek az Európai Parlament látogatói programján. A két franciaországi nap alkalmával sikerült a képviselő urat elragadni a fiataloktól egy interjú erejéig.

- Hogyan jött az ötlet, hogy az MNT ösztöndíjasai látogassák meg a strasbourgi Európai Parlamentet?

- A nemzeti listán keresztül, a VMSZ képviselőjeként kerültem be a Fidesz listájára most egy éve. Ennek a tisztségnek azon túlmenően, hogy a politikai kérdésekben az ember megpróbál a lehetőségekhez mérten helytállni, azt gondolom, nagyon fontos feladata, hogy minél több emberhez eljusson az Európai Unió híre, hogy miről is szól ez a történet, és valahogy közelíteni kezdjünk már azelőtt, hogy Szerbia csatlakozna. A magyar közösségnek a kettős állampolgárság által van egyfajta más típusú kötődése a magyar kultúrán, a magyar államiságon keresztül az unióhoz is, ezt jobban ki kell használni, és ezáltal egyfajta lépéselőnyt biztosítani a fiataljaink számára. Az oktatásban nagyobb hangsúlyt kapnának ezek az Európai Unióval foglalkozó témakörök, különösen a különböző egyetemi karokon, hogy olyan szakembereket képezhessenek a jövőben, akik majd vinni tudják azokat a feladatköröket, amiket az uniós tagság jelent. Képviselőként, illetve ezt a helyzetet kihasználva arra próbálok törekedni, hogy a meglévő kereteket, lehetőségeket maximálisan kihasználva ezt a népszerűsítést, megismertetést végezzem. Így jött létre a közös elképzelésünk az MNT-vel is, hogy az ösztöndíjasokat, akik vállalkoztak arra, hogy szakmunkát írjanak egy EU-val foglalkozó témában, egy válogatáson átesvén ide hozzuk ki egy jutalomkirándulásra, amely egyúttal azon túlmenően, hogy kirándulás, egyfajta tapasztalatszerzés is. Fontos, hogy megismerjék egymást, hiszen ezek a fiatalok valószínűleg az élet folyamán majd együtt is tudnak dolgozni sok esetben. Ezen túlmenően pedig fontos az is, hogy ezt a lépéselőnyt kihasználva, amit a parlamenti képviselőség, illetve az EU-ban való jelenlét jelent, a fiataloknak valamilyen módon továbbadjam a tapasztalataimat. Mi még nem vagyunk EU-tagok, ugyanakkor a nemzeti listának köszönhetően meg tudjuk csinálni, hogy ilyen nagy látogatói csoportokat hozunk ki. Azt gondolom, hogy ez hasznára válhat mindenkinek, bármilyen szakmai hátérrel rendelkező fiatalról van szó, mert mindenki megtalálja benne azt, amit utána esetleg kamatoztatni tud a tanulmányai során. Általában véve szerintem fontos egyfajta nyitás, és annak elérése, hogy az Európai Uniót ne csak mint egy távoli, más emberekre, más polgárokra vonatkozó intézményt vagy szervezetet fogjuk föl, hanem egy olyan dologra gondoljunk, ami tényleg bennünket is érint, mert nagyon is meghatározza már jelen pillanatban is, hogy mi történik Szerbiában, milyen irányokban, milyen lehetőségekben lehet gondolkodni, és természetesen a tagság megvalósulására várva, egyfajta rákészülés legyen arra, hogy ez igenis a mi otthonunk is, szeretnénk bekapcsolódni ezekbe az európai folyamatokba, és ezt most kell ilyen fiatal korban elkezdenünk. Ezek a fiatalok is itt vannak, hogy lássák mindezt, s a sajátjuknak kezdjék el érezni. Ehhez is egyfajta tudatosítást kell végrehajtani, s a kisebbségi sorsok hátránya mellett talán ez egy olyan lépéselőny, amit ki kell tudni használni.

- Mennyire fiatalos az Európai Parlament? A gyakornoki programok jelen vannak, de egyébként mennyire jellemző a parlamentre és az unióra a fiatalok felé történő nyitás?

- A fiatalok több szinten vannak jelen, elsősorban azt lehet elmondani, hogy 2014-től errefelé egy jelentős növekedést lehet észrevenni a negyven év alatti képviselők számát tekintve is, úgyhogy jelen pillanatban van úgymond egy klubunk, az EU40, ami megpróbálja tömöríteni a fiatal képviselőket, mert azt el kell ismernünk, hogy bizonyos tekintetben más gondolkodásmenetet képviselnek a fiatalabbak. Ez az egyik szint, de természetesen szinte minden képviselőkollégámnak is vannak gyakornokai, akik egyetemisták, illetve frissen végzettek közül kerülnek ki, s akiknek nagyon nagy szakmai tapasztalatot jelenthet az, hogy itt egy hónapot vagy esetleg hosszabb időt is el tudnak tölteni. Vannak olyan szakok is, mondjuk a politológia, a jog vagy akár a közgazdaság, ahol ez valóban akár szakmai gyakorlatként is felfogható, hiszen megismerik, hogyan működik a döntéshozatali mechanizmus az európai parlamentben. Most is működik egy gyakornoki programom, amit egy évre előre hirdettünk meg 2014 végén, ezek a jelentkezők jönnek most ki, hónapról hónapra váltják egymást, és azt gondolom, így a mandátum végéig körülbelül negyven-ötven embert meg tudnánk mozgatni, akik valós munkajellegű tapasztalattal is távozhatnak az Európai Parlamentből. Véleményem szerint a jelentkezők köre majd remélhetően bővülni fog, és egyre többen próbálnak majd jelentkezni. Nem kell kishitűnek lenniük a fiataljainknak, rengeteg tehetséges fiatalunk van, csak magukat kell meggyőzniük arról, hogy ez így van, ugyanis legyen szó nyelvtudásról – ami a leginkább eltántorító tényezőnek számít – vagy egyéb más alkalmasságról, azt gondolom, sok minden bepótolható, sok minden megtanulható menet közben is, illetve a meglévő alapokat fel lehet fejleszteni. Legfőképpen az angol nyelvtudásra van szükség, anélkül semmi nem működik az unióban, de más nyelvet sem árt ismerni. Nem szabad kételkednünk magunkban, mert egyszerűen abban az esetben, ha nem használjuk ki ezeket a lehetőségeket amiatt, mert azon gondolkodunk, hogy tudunk-e elég jól angolul, és meg sem próbáljuk magunkat megmérettetni a többiekkel szemben, akkor azt gondolom, hogy saját magunkat kötjük meg, és saját magunkat húzzuk vissza azoktól a lehetőségtől, amiket mások két kézzel ragadnak meg. Ezért is már most előre reklámoznám, hogy november folyamán valószínűleg megjelentetjük a 2016-os gyakornoki pályázatunkat, amely Brüsszelben valósul majd meg, mivel az iroda nagy része oda köthető, majd decemberben kiválasztjuk a nyerteseket. Igazából a jövő évben is ugyanígy fogjuk folytatni ezt a gyakornoki programot, és már most készülhetnek, odafigyelhetnek azok, akik abban gondolkodnak, hogy egy hónapot eltöltenének a jövő év folyamán az Európai Parlamentben.

- Hogyan néznek ki a parlamenti hétköznapok?

- Most Strasbourgban van a látogató csoport, mert ez – mondjuk így – a parlament fő székhelye, ugyanakkor szintén alkalmas épület áll rendelkezésre Brüsszelben is. A parlamenti hétköznapok Brüsszelben telnek, ahol a különböző találkozókon, konferenciákon, illetve szakbizottsági üléseken veszünk részt. A plenáris ülések Strasbourgban kapnak helyet, a minden hónapban megtartott strasbourgi héten. Itt zajlik igazából a végső munka, a viták, valamint a jogi aktusok megszavazása. Ez a végkövetkeztetése annak, ami a brüsszeli részben történik.

- Melyek azok a tevékenységek, amelyekkel Ön elő tudja segíteni Szerbia EU-csatlakozását?

- Elsősorban az volt a jelenlétem elsődleges célja, hogy odafigyeljek a szerbiai csatlakozási folyamatokra, és arra, hogy megfelelő módon megjelenjenek azok a kisebbségi kérdések, amelyek a vajdasági magyar közösségnek rendkívül fontosak. Ez egy éves ciklusban megjelenő feladat, ami ősszel kezdődik, amikor az Európai Bizottság megalkotja éves jelentését Szerbiáról. Ez eltart tavaszig, amikor a parlament egy határozatot fogad el erről az eredményjelentésről. Ott kell nagyon helyben lenni, hogy abba a parlamenti határozatba belekerüljenek azok az észrevételek, amelyekről azt gondoljuk, hogy hangsúlyosabban kell megjeleníteni, amikre jobban oda kell figyelni, amiken jobban kell dolgoznia a szerb kormányzatnak, és ezáltal is megnyíljanak fontos kérdések. Nemcsak kisebbségi kérdésekről van szó, hanem továbbra is aktuális a vagyon-visszaszármaztatás kérdése, Vajdaság Autonóm Tartomány pénzelésének kérdése és sok más téma, s fontos, hogy ezek belekerüljenek ebbe a határozatba. Azt lehet mondani, sikeresek voltunk az idén, ugyanis ezeket a kérdéseket valóban sikerült beleépíteni a parlamenti határozat szövegébe. Remélem, s ez egyfajta elvárás is a bizottság irányába, hogy amikor értékeli a szerbiai teljesítményt, rákérdez ezekre a pontokra is, amiket a parlament elfogad. Most várjuk október elejét, amikor várhatóan meg fog jelenni a bizottság évi jelentése, akkor pedig kezdődik az egész elölről. Újra fel kell vetni az eddig megválaszolatlanul hagyott kérdéseket, illetve azokat a problémákat, amelyek időközben megjelentek, s reagálni kell rájuk. A másik szakterületem a közlekedési szakbizottság. Azt gondolom, rendkívül fontos terület a közlekedés, ugyanis enélkül az emberek, az áruk és a gazdaság nem tud mozogni, ebből kifolyólag a fő erő a közlekedésben rejlik. Azt gondolom, a VMSZ-ben is felismerték, hogy a közlekedés egy hangsúlyos téma, és az kell, hogy legyen annak érdekében, hogy azok a területek, az a határ menti régió, ami a legfontosabb a közösségünk számára, ne legyen zsákutca, ahonnan nagyon nehéz árut, szolgáltatást kijuttatni és bekapcsolni az európai szintű közlekedési vérkeringésbe. Úgy vélem, itt láttunk meghatározó jellegű projekteket, akár a Belgrád–Budapest gyorsvasútról van szó, vagy a Szabadka–Szeged vasútvonalról beszélünk. Ezek mind olyan projektek, amelyeknek van európai hozzáadott értékük. Ugyanakkor sajnos a tagjelölt státusznak Szerbia szempontjából nagy hátránya az, hogy közvetlen pénzeket nem tud lehívni az európai közlekedésfejlesztési alapokból. Ez még egy ok, ami miatt Szerbiának – annak érdekében, hogy a felzárkózása minél gyorsabb legyen –, fontos, hogy az EU teljes jogú tagjává váljon. Fontos politikai szempontból is, hogy bent legyen a döntéshozatalokban, hatni tudjon rá, az érdekeit ki tudja nyilvánítani, másrészt, hogy a kohéziós alapokból részesedjen megfelelő juttatásokban, ahogy ez történik Románia, Bulgária vagy Magyarország és Horvátország esetében is. Ezek az országok nagyon sikeresen tudják kihasználni ezt és rengeteget fejlődik az infrastruktúrájuk a lehívott pénzeknek köszönhetően. Azt is hozzá lehet tenni, hogy ez azért is előnyösebb, mert teljesen más egy ilyen pénzt megszerezni, lehívni az Európai Bizottságtól, mint például kölcsönökből kipénzelni a különböző projekteket. Ezért is fontos stratégiai érdeke a kormányzatnak, hogy minél előbb jusson hozzá a teljes jogú tagsághoz.

- Mikorra tartja valószínűnek Szerbia EU-csatlakozását?

- Ez egy olyan történet, amit nagyon nehéz megjósolni, ugyanis ez rendkívül sok tényezőtől függ. Itt elsősorban ismeretes az, hogy Jean-Claude Juncker úr, a bizottság elnöke meghirdette, hogy van egy bővítési moratórium az elkövetkező öt évre. Ez egy lankasztó körülmény, ezért a magyar néppárti delegáció is ellenzi ezt a hozzáállást. De az is igaz, hogy rendkívül sok teendője van a szerb kormánynak akár ebben a 2020-ig terjedő időszakban, úgyhogy itt szerintem nem annyira a dátumokkal kellene foglalkozni, hanem azzal, hogy ténylegesen hozzá kell fogni a munkához, mert a jogszabályok összehangolásához is rengeteg időre van szükség. A szerb kormányzatnak fontos politikai döntéseket is be kell vállalnia, akár a koszovói dialógussal kapcsolatban, ami egy kulcskerete az egész csatlakozási folyamatnak Szerbia esetében. Ilyen szempontból valóban nem lehet konkrét dátumot meghatározni. Azt gondolom, az a lényeg, hogy a munka elkezdődjön, és hogy az ígéretek, amelyek a szerb kormányzat részéről érkeznek Brüsszelbe, beváltásra kerüljenek.

- Mit gondol, a szerb kormány elég rugalmas ahhoz, hogy engedjen a saját kérdéseiben, akár Koszovó ügyében, ami egy fájó pontja a szerb vezetésnek?

- Ez a napokban, hetekben majd el fog válni, mert ez a kormányzat most van először abban a pozícióban, hogy egy úgynevezett Brüsszel 2 egyezmény megkötéséhez értek közel. Most az elkövetkező pár hét lesz szerintem sorsdöntő annak vonatkozásában, hogy valóban megtörténik-e egyfajta áttörés. Utána remélhetőleg az európai intézmények is megfelelően jutalmazzák majd ezt a fajta eredményt, és a csatlakozási tárgyalási fejezetek megnyitásra kerülhetnek még az év végéig. Őszintén remélem, hogy pozitív végkifejlete lesz a dolgoknak, de ezt majd az elkövetkező hetekben tudjuk meg.

Forrás: www.vajma.info