Középpontban az oktatásfejlesztés | Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Honlapja Ugrás a tartalomra

facebookinstagram

Jelenlegi hely

Középpontban az oktatásfejlesztés

A hétvégén Moholon folytattak kerekasztal-megbeszélést a Magyar Nemzeti Tanács és az Ada községbeli oktatási intézmények illetékesei

Az oktatási intézmények munkáját érintő aktuális kérdésekről folytattak kerekasztal-megbeszélést szombaton délután Moholon, a helyi Közösségi Házban a Magyar Nemzeti Tanács és az Ada községbeli oktatási intézmények illetékesei. Az összejövetelen szóba került a szerb nyelv és a magyar nyelv környezetnyelvként való oktatásának kérdése is, amellyel kapcsolatban az MNT illetékeseinek elmondása szerint a közelmúltban jelentős előrelépések történtek.

A Vajdasági Magyar Szövetség adai községi szervezete és a VANCSESZ által életre hívott rendezvényen a Magyar Nemzeti Tanácsot Hajnal Jenő, az MNT elnöke, Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke és Perpauer Attila, az MNT Oktatási Bizottságának elnöke képviselte, az Ada községbeli oktatási intézményeket pedig Gilice Hilda, az adai Műszaki Iskola igazgatónője, Maksó Éva, az adai Cseh Károly Általános Iskola igazgatónője és Snežana Došić, a moholi Novak Radonić Általános Iskola igazgatónője. Rajtuk kívül jelen volt Miklós Nándor, a Műszaki Iskola korábbi igazgatója, Krizsán Vilmos, a VANCSESZ elnöke, Világos Tibor, a VMSZ adai községi szervezetének alelnöke és Bálint Ferenc, a VMSZ adai községi szervezetének tagja, a Pro Communitas szervezet elnöke is.

A Magyar Nemzeti Tanács illetékesei az Ada községbeli oktatási intézményekkel való együttműködés szorosabbá tételét jelölték meg látogatásuk központi céljaként.

– Amiért ma itt vagyunk, az az, hogy felmérjük, a Magyar Nemzeti Tanács miben tudna segíteni az oktatási intézményeknek annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen mind az általános iskolai, mind a középiskolai oktatás, hogyan tudnánk a pedagógusokat segíteni abban, hogy jól érezzék magukat pedagógusokként, illetve ösztönözni őket arra, hogy olyan kiváló szakemberek legyenek, akik amellett, hogy örömmel tanítanak az iskolában, arra próbálják nevelni a diákokat, hogy minél több tudást szerezzenek, ugyanakkor megmaradjon a szülőföldhöz való kötődésük. A család mellett ugyanis a pedagógusok azok, akik olyan példaértékű magatartásmodellt kínálhatnak a diákok számára, amelyek arra ösztönözhetik őket, hogy itt, a szülőföldjükön próbálják keresni a boldogulásukat – emelte ki Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki elmondta, az iskolaépületek felújításával, a nyílászárók cseréjével és az egyéb beruházásokkal kapcsolatos tervek megvalósításában elsősorban a tartományi oktatási titkárság tud segítséget nyújtani az intézményeknek, a Magyar Nemzeti Tanács feladata az, hogy megtalálják, mi az a plusz, amivel az oktatás színvonalának emelését tudják segíteni. – Ehhez dolgoztuk ki azt a támogatási rendszert, amely részben az iskolai innovációhoz kapcsolódik, részben a pedagógusok életpályamodelljének javításához, az itteni akkreditált képzések segítéséhez ad támogatást, ugyanakkor azt a munkát is segíti, amely a diákoknak a szülőföldhöz való kötődése elmélyítését tűzi ki céljául, tehát minden olyan program, amely a következő hónapokban beindul, pontosan ezeknek a céloknak a megvalósítását kívánja szolgálni – fogalmazott Hajnal Jenő.

A szerb nyelv környezetnyelvként, illetve nem anyanyelvként való oktatásával kapcsolatban Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke kifejtette, az már nagyon régóta problémát jelent, és az előző összetételű MNT is próbált lépéseket tenni ennek a problémának az orvoslása érdekében.

– Mostanra eljutottunk odáig, hogy a múlt év decemberében felállt egy munkacsoport Belgrádban, ahol tizenegy szakember dolgozik azon, hogy új standardokat állítson fel ennek a tantárgynak a sikeresebb elsajátíthatósága érdekében. Három különböző csoportba rendezve fogják kezelni a problémát, az első a homogén (pl. Magyarkanizsa, Zenta, Ada stb.), a második a nem homogén (pl. Nagykikinda, Nagybecskerek, Újvidék stb.), a harmadik pedig azon nyelvcsaládok csoportja lesz, amelyek a legközelebb állnak a szerb nyelvhez. Ez a munkacsoport ellátogat az iskolákba, ahol a diákokkal és a tanárokkal beszélgetve a helyszínen mérik fel a tapasztalatokat, illetve azt, hogy mik a legnagyobb problémák, és ezt követően mindhárom csoportra nézve felállítják a standardokat, amelyeknek a tesztelése szeptemberre várható, majd a véglegesítésüket követően megkezdik az új program és az új tantervek összeállítását – magyarázta Jerasz Anikó. – Ami a magyar mint környezetnyelv tanulását, illetve az anyanyelvápolást illeti, nemrég voltunk Antalfalván egy megbeszélésen, amelyen jelen voltak a többi nemzeti tanács képviselői is. Itt felmerült, hogy a középiskolákban a magyar mint környezetnyelv, illetve az anyanyelvápolás fakultatív tantárgy, az általános iskolákban pedig a választható tantárgyak körében szerepel. A választható tantárgyak között való szerepeltetés azért rossz, mert a gyermek azok közül csak egy tárgyat választhat, aminek következtében a magyar mint környezetnyelv, illetve az anyanyelvápolás háttérbe szorul. Éppen ezért azt javasoltuk, hogy kerüljön le erről a listáról, és kerüljön át abba a kategóriába, amelyben a hittan és a polgári nevelés szerepel (kötelező választható, ami nem azt jelenti, hogy hittant vagy polgári nevelést nem tanulna a diák). A középiskolák esetében pedig azt kértük, hogy kerüljön át a választható tantárgyak listájára, mivel tudjuk, hogy a fakultatív tantárgyak oktatását az önkormányzatoknak kell finanszíroznia, amit nem minden önkormányzat tud vállalni – hangsúlyozta Jerasz Anikó, aki a kis létszámú tagozatokkal kapcsolatban elmondta, a minimum ötfős tagozatok megnyitását ezentúl is javasolni fogják.

Perpauer Attila, az MNT Oktatási Bizottságának elnöke az iskolahálózat működésének színvonalát és az együttműködés fontosságát emelte ki.

– Az iskolahálózatunk olyan magas színvonalon dolgozik, amely példaértékű lehet, hiszen több nyelven folyik az oktatás, a pedagógusaink igen magas szintű szakképzettséggel rendelkeznek. Az óvodákat, az általános iskolákat, a középiskolákat és ezen belül a szakiskolákat is ki kell emelni, hiszen a diákjaink külföldön is megállják a helyüket, rangos versenyeket nyernek, amely eredmények mögött igen nagy munka áll – hangsúlyozta Perpauer Attila, az MNT Oktatási Bizottságának elnöke, aki kifejtette, a Magyar Nemzeti Tanács célja a meghozott stratégiai dokumentumok tartalommal való feltöltése, és az ennek keretében megvalósuló programok kidolgozása terén partnerként számítanak a vajdasági magyar iskolahálózatra, illetve az oktatási intézmények dolgozóira is, mivel – ahogyan fogalmazott – ez az, ami lehetőséget nyújt ahhoz, hogy tovább tudjanak fejlődni, tovább tudjanak lépni.

A kerekasztal-megbeszélésen Miklós Nándor, a Műszaki Iskola korábbi igazgatója a pályázati lehetőségek minél hatékonyabb kiaknázásának fontosságáról, Krizsán Vilmos, a VANCSESZ elnöke az egész napos iskolai tartózkodás lehetőségeiről, Bálint Ferenc, a Pro Communitas elnöke a civil szféra és az oktatási intézmények együttműködésének jelentőségéről, Világos Tibor, a VMSZ adai községi szervezetének alelnöke pedig a népességfogyással kapcsolatos kérdésekről beszélt. Az összejövetelen szóba kerültek a magyar nyelven történő továbbtanulás lehetőségei, a magyar nyelvű tankönyvek megjelentetésének lehetőségei, valamint egyéb oktatással kapcsolatos kérdések is.

Forrás: Magyar Szó