A gombosi római katolikus templomban megkezdődött az emlékév vajdasági rendezvénysorozata
Tegnap a gombosi Szent László király római katolikus templomban megtartott szentmisével hivatalosan is kezdetét vette a Szent László emlékév vajdasági rendezvénysorozata. A szentmisét dr. Német László SVD nagybecskereki megyés püspök és ft. Verebélyi Árpád címzetes főesperes celebrálta. A szentmisén felolvasták dr. Pénzes János, a Szabadkai Egyházmegye püspökének a Szent László-emlékévet kihirdető iratát.
A gombosi templomban összegyűlt hívőkkel együtt a Szent László-emlékév nyitórendezvényén mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pelt Ilona, a VMSZ tartományi parlamenti képviselője és Uzelac Katica tartományi titkárhelyettes is részt vett.
A magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága már tavaly augusztusban meghirdette, hogy 2017 Szent László éve lesz. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár akkor azt mondta: a Szent Márton- és Márton Áron-emlékév sikerén felbuzdulva a Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére hirdették meg az emlékévet a lovagkirály trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából.
Mivel Szent László az első olyan Árpád-házi uralkodó, aki összekapcsolja a közép-európai népeket, számítanak arra, hogy a magyarok mellett szerbiai, horvát, lengyel, román és szlovák civil szervezetek, egyházak és politikai szereplők is szerepet vállalnak az eseménysorozatban – ismertette az államtitkár.
A történelmi feljegyzések szerint Szent László annak idején valóban járt Gomboson, ezért nem véletlen, hogy a helyi katolikus templom éppen az ő nevét viseli – emelte ki Német László. Ezért az sem volt kérdéses, hogy a Szent László-emlékévet Vajdaságban itt kezdik meg – tette hozzá.
– Nemcsak a földrajzi kötődés miatt választottuk ezt a helyet, hanem maga a szent iránt érzett tisztelet is arra kötelez bennünket, hogy egyházi keretek között ünnepeljünk. Szent István királyunk halála után évtizedekig küzdelem folyt a királyi trónért, az Árpád-házi utódok egymás között veszekedtek, hogy ki lesz Magyarország királya. Ebben a vitában sokan életüket adták, mások száműzetésbe kényszerültek. Így volt ez Szent Lászlóval is. A magyar állam majdnem harminc évig bizonytalanságban élt. A Szent István által elhelyezett alapok megmaradtak, ám a társadalmi és erkölcsi élet megbolydult. Szent Lászlót 1077-ben választották meg királlyá, és majdnem húsz évig vezette országunkat. Ez alatt a a húsz év alatt sikerült neki olyan dolgokat megtennie, amelyek segítségével bizonyos értelemben István államalapító művét fejezte be. Szent László a magyarság második legnagyobb államalapítója, akinek a műve fennmaradt. Az őt követő királyok pedig erre alapozva növelték országunk hírét és gazdagságát. Lászlóban egy olyan emberre és királyra nézünk fel, illetve emlékezünk, aki képes volt e földi körülmények között, nagy politikai és társadalmi feladatok elvégzése között megőrizni hitét, gyakorolni azt, és nyilvánosan érvényt szerezni ennek. Nem félt attól, hogy királyként, tehát politikusként, Istenhez forduljon, ügyes-bajos dolgaiban – fogalmazott Német László.
ÜZENET A MÚLTBÓL
Az egybegyűlteket mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is köszöntötte, mondván: Az emlékév vajdasági rendezvénysorozat megnyitójának a helyszíne, illetve időpontja ugyanazt a változásba vetett hitet és erőt sugallja, amit Szent László trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulója üzen a mának a távoli múltból. „A Szent László-emlékév múltunkat és azt a történelmi személyiséget állítja a középpontba, akinek tehetsége volt a történelem formálásához, és akinek egész élete mögött egyénisége és annak állandó változása húzódott meg, azt példázva, hogyan váljék egy kiváló és tehetséges ember küzdelmének eredménye történelmivé” – hangsúlyozta Hajnal Jenő.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen szerepet tölt be Szent László személyisége és emléke a vajdasági magyarság életében, illetve milyen helyet kellene neki szánni, az MNT elnöke lapunknak nyilatkozva a történelmi tényekre emlékeztetett.
– I. István király, aki akkor még nem volt szent, létrehozta az országot. Az országot, amelyet halála után százfelé akartak tépni. Belső harcok folytak, így az emberek között eluralkodott a reménytelenség, hogy ez az ország nem marad fenn. Azután jött egy ember, aki személyiségével, erejével és kitartásával megváltoztatott mindent. A legnagyobb reménytelenségből a bizakodást és az ország megerősítését hozta magával. Ha ma, napjainkban, az ember úgy érzi, hogy sok a hasonlatosság, akkor szerintem erről kell beszélni. Ha annak idején Mór püspöknek köszönhetően a két, egymással hadban álló testvér gyermekei le tudtak egymással ülni beszélgetni és együtt próbálták meg irányítani az országot, akkor annak csak egy tanúsága lehet: ha nem találjuk meg a közös szót, és ha nem lesz egy egyéniség, aki összefogja a közösséget, bízva Istenben és a hitben, akkor nincsen esély a megmaradásra – taglalta Hajnal Jenő.
Az MNT bekapcsolódik a Szent László-emlékév rendezvényeibe, illetve más fontos megemlékezésekre is készül az idén. A Szent László-emlékév mellett az idén a reformáció 500. évfordulójáról is megemlékeznek – nyilatkozta Hajnal Jenő, hozzátéve, hogy az Arany János-emlékévet is fontos megemlíteni. Elmondása szerint az MNT létrehozott egy bizottságot, amelynek feladata a kapcsolódó rendezvények megszervezése.
EGYSÉGET TEREMTETT
Ft. Verebélyi Árpád címzetes főesperes szavai szerint a Szent Lászlói-eszme azért fontos, mert Szent László össze tudta fogni a népeket. Kiemelkedő érzéssel tudott egységet teremteni a különbözőségből – emelte ki Verebélyi Árpád.
– Ezzel már választ is adunk a kérdésre, hogy Szent László személye miért fontos a mai korban, legyen szó Magyarországról vagy más, az anyaország határain túli területekről. Egységbe gyűjteni azokat, akik különbözőek, ez szerintem napjaink legfontosabb és legnehezebb feladata. Ennek elérése nélkül nem tudunk sem közösséget, sem élhető világot kialakítani. Éppen ezért különösen fontos napjainkban Szent László személyisége, alakja, példája és üzenete – fogalmazott a főesperes.
A Szent László-emlékév vajdasági rendezvényei az MNT védnöksége alatt zajlanak, helyben pedig az egyházmegye határozta meg a gombosi templomot, mint zarándokhelyet az emlékévben – derült ki a beszélgetés során. „A püspök úr is arra biztatja a hívőket, hogy legyen ez az a hely, ahová lelki értelemben vett megújulás céljából érkeznek az emberek” – tette hozzá.
A rendezvénysorozat következő eseményét szintén Gomboson tartják meg március 25-én. Akkor bűnbánati jellegű zarándoklatra hívják a hívőket – emelte ki Verebélyi Árpád, majd elmondta, hogy június 27-én Szent László király napját is megünneplik, az azt megelőző hétvégén pedig a gombosi Búcsúi Napokat tartják meg.
Forrás: Magyar Szó