75 éve annak, hogy mintegy 4000 zsidót deportáltak Szabadkáról. Az évforduló alkalmából megemlékezést tartottak az egykori gettó helyén emelt emlékműnél, majd pedig a zsinagógában.
A szabadkai zsidók deportálásának évfordulóján először a vasúti teherpályaudvarnál lévő emlékműnél tartottak rövid istentiszteletet, majd elhelyezték a kegyelet virágait.
A megemlékezés a zsinagógában folytatódott. Szabadka polgármestere a 75 évvel ezelőtti történéseket idézte fel.
Bogdan Laban, polgármester, Szabadka: „A 75 ezer zsidó közül, aki Jugoszláviában élt, a háborút csak 15 ezren élték túl. A becslések szerint Szerbiában mintegy 15 ezer zsidót öltek meg, ebből kilencezret csak Belgrádban. A partizán egységekben négy és fél ezer zsidó volt, és itt több mint 1300-an vesztették életüket a harcok során.”
A legfontosabb, hogy ehhez hasonló soha ne történjen meg - mondta beszédében Bagi Bojan, a VMSZ tartományi képviselője. A kommemoráción Isak Asiel szerbiai rabbi tartott istentiszteletet.
Az akkori szabadkai zsidóság nagyban hozzájárult a város mai képének kialakításához - hangzott el az eseményen.
Hajnal Jenő, elnök, Magyar Nemzeti Tanács: „Nagyon nehéz beletörődni abba, hogy itt élő közösségek voltak, fogyatkoztak, majdnem eltűntek, és csak egy csodálatos Zsinagóga, épületek, házak, emlékek őrzik mindazt, amit maguk után hagytak.”
A jövő számára is felelősséget jelent a zsidóság és a magyarság együttélése. Az idősebbek még személyesen emlékeznek a történtekre, a fiatal generációval azonban meg kell ismertetni mi történt 1944. június 16-án - mondta Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke.
Szabados Róbert, elnök, Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetsége: „A zsinagógának a rendeltetése az is többek közt, hogy kiállítóteremmé alakítottuk, és a szabadkai, illetve vajdasági zsidók közösségének a története itt fel lesz tárva, be lesz mutatva, akár a közeljövőben is, amelyben meg lehet látni a múltat.”
A zsinagógát 40 éven keresztül újították, tavaly készült el. Magyarország továbbra is támogatja a zsidó kultúra megismertetését Szabadkán - mondta az eseményen Babity János, szabadkai magyar főkonzul.
Babity János, szabadkai magyar főkonzul: „A kormányzatunk támogatása is hozzájárul ahhoz, hogy Szabadkán szeptemberben a kulturális hetek keretében, a városi programok keretében most már a zsidó kulturális hetek is helyet kaptak, és minden évben megrendezésre kerülnek.”
A zsinagóga udvarán lévő holokauszt-emlékművet többek között Szabadka Város, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetsége, a VMSZ, az MNT, Magyarország és Horvátország Szabadkai Főkonzulátusának, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének képviselői koszorúzták meg.
Forrás: Pannon RTV