Az MNT megkezdte a nemzeti tanácsok koordinációjának elnökségét
A Magyar Nemzeti Tanács 2017. május 11-én vette át a nemzeti tanácsok koordinációjának elnöklését. Az MNT elnökségének első ülésére pénteken került sor a Fasizmus áldozatainak tere 9-es szám alatti székházban. A 21 szerbiai kisebbségi nemzeti tanács körül 17 tanács képviseltette magát az ülésen.
A következő egy évben a Magyar Nemzeti Tanács feladata a nemzeti tanácsok ügyeinek képviselete, koordinálása, a kapcsolattartás a szerb kormánnyal és az illetékes minisztériumokkal, valamit az idei év legfontosabb célkitűzéseinek: a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának és a kisebbségi akcióterv megvalósításának az elősegítése.
A tanácskozás követően a nemzeti tanácsok koordinációs testületének elnöklője és tagjai sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a jövőben a testületi üléseket követően egyeztetési záradékot fogadnak el, amely tárgyalási alapot jelent a szerb kormánnyal való kétoldali megbeszélésekhez. A Szabadkán megtartott tanácskozás legfontosabb témája a nemzeti tanácsokról szóló törvény és a szakbizottságok munkája volt.
Hajnal Jenő, az MNT elnöke kiemelte, hogy a jövőben új munkamódszereket vezetnek be, amely alapfeltétele, hogy a kisebbségi akcióterv sarokköveit jelentő 11 témakörben közös álláspontot fogalmazzanak meg, ehhez pedig konkrét bizottsági támogatásra is szükség van – nyilatkozta a médiának az ülés elnöklője. Hajnal Jenő emlékeztetett arra, hogy a jövő évben már nemzeti tanácsi választásokat tartanak, addig pedig elengedhetetlen a kisebbségekre vonatkozó legjelentősebb törvények meghozatala. Ebben a tekintetben a legfontosabb a nemzeti tanácsokról szóló törvény, hiszen ehhez igazodnak majd mindazok az ágazati törvények, amelyek az oktatást, a kultúrát, a hivatalos nyelv és íráshasználatot, valamint a tájékoztatást szabályozzák vagy pedig a nemzeti tanácsokról szóló törvényt fogják úgy szabdalni, alakítani, hogy minden egyéb törvényre alkalmazni lehessen – mondta Hajnal, aki szerint a legfontosabb, hogy olyan erős, mindenre kiterjedő nemzeti tanácsi törvény szülessen, amely helyre teszi a dolgokat a kisebbségi érdekérvényesítés, az Európai Unió elvárásai és az itt élő nemzeti kisebbségek elvárásai tekintetében.
Számunkra a legfontosabb az oktatás és tájékoztatás, különösen pedig a kultúrával való törődés – nyilatkozta Hajnal Jenő. Úgy érezzük, hogy az elmúlt három évben a legkevesebb eredmény, egyeztetés éppen a kultúra területén valósulhatott meg – hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki bejelentette, hogy hamarosan találkozót kezdeményeznek a legilletékesebbel, magával a kultúráért és tájékoztatásért felelős miniszterrel, előtte azonban – ami az MNT újítása – tematikus konferenciákat szerveznek majd, hogy előkészítsék a 21 nemzeti tanács által közösen megfogalmazott igényeket.
Újságírói kérdésre válaszolva Hajnal Jenő elmondta, hogy az év végéig módosításra kerülő szerbiai alkotmány szempontjából fontosnak tartaná, hogy az alkotmány szavatolja a nemzeti tanácsok státusát, mivel az ebben foglaltak alárendelnék az ágazati törvények által kijelölt kereteket.
Az elnökséget átadó Bosnyák Nemzeti Tanács képviselője, Muhedin Fijuljanin alelnök kijelentette, hogy a nemzeti kisebbségek alapvető igénye az, hogy az állam világosan határozza meg a nemzeti tanácsok státusát, amely mindenekelőtt közszolgálati, illetve közfeladatot ellátó hatósági szerv legyen, ezáltal pedig lehetővé váljon a nemzeti tanácsok és az állam valódi partneri együttműködése a nyitott kérdések megoldása terén. Ugyanilyen fontos a nemzeti tanácsok finanszírozásának kérdése, amelyre pontosan meg kellene határozni a büdzsében elkülönített keretösszegeket, különös tekintettel a helyi önkormányzatok költségvetésében meghatározott összegekre, ugyanis egyes önkormányzatok nem teljesítik a nemzeti kisebbségek támogatására előirányzott kötelezettségeket. Mindenekelőtt fontos, hogy Szerbia lépéseket tegyen azért, hogy javítson az országban élő nemzeti kisebbségek helyzetén – emelte ki nyilatkozatában Muhedin Fijuljanin kisebbségi politikus.
Danijel Petrović, a szerbiai Román Nemzeti Tanács elnöke, a nemzeti tanácsok koordinációs testületének újonnan választott alelnöke elmondta, hogy céljuk nem csupán a Szerbia és az Európai Unió közötti 23. tárgyalási fejezethez szükséges cselekvési tervbe foglalt kisebbségi jogkörök széleskörű elfogadtatása, de az ebben lefektetettek alkalmazása is a mindennapi gyakorlatban. A testület alelnöke beszámolt arról, hogy a tanácskozás során megállapodtak abban, hogy a nemzeti tanácsok által létrehozott bizottságok egy héten belül írásban lefektetik azokat a kérdéseket, amelyek az egyes nemzeti kisebbség szempontjából relevánsak, így közös álláspontot fogalmazhatnak meg mind a 11 témakörben, amely a cselekvési tervet alkotja.
Ana Tomanova Makanova, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője kijelentette, hogy a nemzeti kisebbségek szempontjából legfontosabb két törvény még az idén a parlament elé kerülhet. A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelméről szóló törvény előkészítése befejeződött, így hamarosan pedig a parlament elé kerülhet, a nemzeti tanácsokról szóló pedig előkészület alatt áll, várhatóan az idén kerül a honatyák elé.
Forrás: vajma.info