Közvitán az új médiastratégia – Az első állomás Újvidék volt, a nemzeti közösségek képviselői aggályaiknak adtak hangot
A nemzeti tanácsok képviselői elégedetlenek a 2024-ig terjedő terveket felvázoló új médiastratégia szövegével, mert a Nemzeti Tanácsok Koordinációjának véleménye szerint az csökkentené a kisebbségek önkormányzatának a hatáskörét, ezzel együtt a nemzeti közösségek szerzett jogainak érvényesülésére is rossz hatással lenne, derült ki a médiastratégia tervezetének tegnapi, első közvitáján, amelyet az újvidéki városi képviselő-testület épületében tartottak meg.
A médiastratégia meghatározza a tájékoztatás irányvonalát, alapvető elvárásokat vázol fel az állam irányába a különféle szerveknek és a médiának a kapcsolatát illetően. Egyebek között kifejti azt is, milyen céloknak kell megvalósulniuk az állam szerepének vonatkozásában a tájékoztatás területén. Megfelelő légkör kialakítására szólít fel annak érdekében, hogy a szólásszabadság Szerbiában meghatározóbb legyen, és hogy a jövőben kevesebb fenyegetés és támadás érje az újságírókat vagy azokat, akik nem tartanak véleményük szabad közlésétől a médiában. A dokumentum síkraszáll a médiapiac fejlesztéséért is és egyben rámutat arra is, hogy a nem teljesen áttekinthető állami finanszírozás lehetőséget ad arra, hogy a nem teljesen világos feltételek mellett befolyásolható a piacnak az alakulása. Fontosnak tartja a közszolgálati média finanszírozásának végleges megoldását is. Legalább 2020-ig még az ideiglenesen meghozott intézkedések maradnak érvényben, ami nem szolgál megfelelő kilátásokkal a közszolgálati sajtó jövőjére vonatkozóan. A médiastratégia rámutat arra is, hogy szükség lenne az elektronikus sajtót szabályozó testület teljes politikamentessé tételére, s arra is, hogy a médiát érintő kérdésekben ne alakulhassanak ki különböző vélemények különböző szabályozó testületek között.
A továbbiakban az új médiastratégia szövegtervezete felhívja a figyelmet az újságírók általánosan rossznak számító szociális-gazdasági helyzetére is, a társadalomnak azokra a problémáira, amelyekkel összhangban az újságírókat gyakran érhetik fenyegetések és különféle veszélyek. A kisebbségi sajtóval kapcsolatban a nemzeti tanácsok teljhatalmát állapítja meg a szöveg, s arra hívja fel a figyelmet, hogy a tanácsok beleszólási joga miatt fennáll a veszélye annak is, hogy a kisebbségi média kizárólag ezeknek az önkormányzatoknak a munkájáról számoljon be. Kifogásolja, hogy a nemzeti tanácsok az adott közösség politikai képviselőiből tevődnek össze, bár elismeri ezeknek a szerveknek a fontosságát. Finanszírozási kérdésekben ki kell kérni a nemzeti tanácsok véleményét is, melyet a stratégia tervezete ugyancsak nem talál megfelelő megoldásnak.
EGYETLEN MEGOLDÁST SEM JAVASOL
Az újvidéki közvitán tett felszólalásában mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a nemzeti tanácsok koordinációs testületének képviseletében elégedetlenségének adott hangot, amiért a médiastratégia tervezete teljesen ignorálta a tanácsok által korábban megfogalmazott javaslatokat, helyzetelemzést.
– A tervezetbe sajnos olyan javaslatok kerültek, amelyek a tervezet felett álló törvényekkel vannak ellentétben – ezek a jogszabályok pedig meglehetősen világos jogokkal ruházzák fel a nemzeti tanácsokat a tájékoztatás kapcsán is. Továbbá megkísérlik lefaragni az alkotmány védelmét élvező szerzett kisebbségi jogokat is, melyek 2018-ban még inkább gyarapodni tudtak a törvények módosításai révén. A szöveg teljesen figyelmen kívül hagyja a kisebbségi sajtó valós problémáit, és nem javasol egyetlen megoldást sem a gondok áthidalására. A dokumentum tehát nem szolgálja a kisebbségek anyanyelven történő tájékoztatáshoz való jogának érvényesülését, de nem felel meg az érvényben lévő törvényeknek és az alkotmánynak sem – nyomatékosította Hajnal.
Lulić Emil, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének jogi tanácsadója arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezet figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a nemzeti tanácsok nem az egyedüli letéteményesei a kisebbségi tájékoztatásnak Vajdaságban, hiszen léteznek közszolgálati, helyi médiumok is, amelyek anyanyelven szólnak a nemzeti közösségek tagjaihoz.
MARAD A KÉNYSZER
Ha a stratégia szerzői azt akarták, hogy a kisebbségeket megfosszák az összes szerzett joguktól, akkor jó úton járnak, fogalmazott Mirko Bajić, a Bunyevác Tájékoztatási Központ vezetője. Arra emlékeztetett, hogy a kisebbségi médiát nem lehet kereskedelmi médiaként kezelni, ezeknek a fennállása az állam jóakaratán múlik, a cél pedig az kellene, hogy legyen, hogy fennmaradjanak és megvalósítsák az anyanyelvű tájékoztatást. Vajdaságban 22 nyomtatott sajtótermék szűnne meg finanszírozás nélkül, tette hozzá, s kifogásolta, hogy a finanszírozás tekintetében nem irányoz elő semmit a stratégia, pedig a jelenlegi rendszer egy átmeneti, kényszermegoldásnak számít a tartományi költségvetés terhelésével.
NEM ÉRTIK A POLITIKUSOK...
Dragan Đorđević, a Sajtótanács és a Lokal pres újságíró-szervezet igazgatóbizottságának elnöke szerint a projektfinanszírozás részleteit kellene pontosítania a stratégiának, továbbá a polgárokat is meg kellene kérdezni arról, milyen témák kutatására adjanak a költségvetésből pénzt az illetékesek. Meg kellene határozni, hogy a helyi önkormányzatok mekkora összeget fordítsanak ilyen célokra, így például 1–2 százalékát a büdzsének. Jelenleg siralmas a helyzet, mutatott rá, a negyven községben elvégzett felmérés ugyanis kimutatta, hogy a rendelkezésre álló pénznek a 0,54 százalékát költik a tájékoztatásra, 0,2 százalékát pályázatokra. A nagyvárosokban is csupán a költségvetés 0,9 százaléka a sajtónak nyújtott támogatás. Maja Pavlović, az újvidéki Kanal 9 tévécsatorna tulajdonosa az újságírók megfélemlítésének problémájára hívta fel a figyelmet, mellyel maga is szembesült. A politikusok nem értik, hogy nem azért kell a költségvetésből pénzt adni a médiának, hogy az reklámozza őket, hanem azért, hogy kritizálja őket és objektíven számoljon be mindenről, fogalmazott.
Február végéig még Niš, Čačak és Belgrád is otthont ad egy-egy közvitának.