A Magyar Nemzeti Tanács állásfoglalása A kultúráról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban | Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Honlapja Ugrás a tartalomra

Jelenlegi hely

A Magyar Nemzeti Tanács állásfoglalása A kultúráról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban

A kultúráról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat, amelynek közvitája ezekben a napokban folyik Szerbia-szerte, több helyen is bizonyos, törvény által szavatolt nemzeti kisebbségi kollektív jogok elvételét irányozza elő, ami nemcsak a szerzett emberi és kisebbségi jogok védelmének nemzetközi elvével áll szöges ellentétben, de magával A Szerb Köztársaság alkotmánya 20. szakaszának 2. bekezdésével is, amely épp a szerzett jogok védelmét garantálja.

Ezeknek a tervezett módosításoknak a megvalósítása a kultúra területén beláthatatlan következményekkel járhat, hiszen a kultúra a nemzeti kisebbségek olyan sajátos kollektív és személyes jellemzője, amelynek irányításában való közvetlen kisebbségi részvétel mindig is nagymértékben hozzájárult a nemzeti kisebbségek kultúrájának megőrzéséhez és erősítéséhez. Épp ezért a törvénymódosításnak az a látszólag ésszerűnek tűnő szándéka, hogy rendezze életünknek ezt a nagyon fontos területét az eddigi hiányosságok és hibák pótlásával, azért nem fogadható el számunkra, mert mindez az alkotmány és a törvény által szavatolt kisebbségi jogok kárára történne, mégpedig annak a lehetőségnek a felszámolásával, hogy a nemzeti kisebbségek részesei legyenek a kisebbségi kultúra közvetlen irányításának.

A kultúráról szóló törvény érvényben lévő 16. szakasza ugyanis úgy rendelkezik, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai két tagot jelölnek a Kulturális Nemzeti Tanácsba. Az ehhez való jogot biztosítja A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény (Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014. – AB határozat, 55/2014. és 47/2018. szám) 18. szakasza, 1. bekezdésének 11) pontja is. A módosító javaslat már nem rendelkezik ilyen egyértelműen, épp ezért a Magyar Nemzeti Tanács javaslata, hogy a részvételhez való jog ebben a rangos köztársasági testületben maradjon az eddigi képviseleti szinten.

A másik módosítási javaslat, amely a kulturális intézmények igazgatóbizottságának létszámát öt főre korlátozná az eddigi legalább három fős meghatározással szemben, ami az eddigi gyakorlat szerint lehetővé tette, hogy A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 17. szakasza alapján a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai részvételüket a közintézmények irányításában az alábbiak szerint rendezzék:

Ha egy kulturális intézmény (1) egy nemzeti tanács kiemelt jelentőségű intézménye, akkor az a tanács az intézmény igazgatóbizottságába legalább egy tagot nevezhetett ki, (2) ha viszont egy kulturális intézmény több nemzeti tanács számára is kiemelt jelentőséggel bírt az illető tanácsok nemzeti identitásának megőrzése, megerősítése és fellendítése érdekében, akkor minden egyes nemzeti tanács egy-egy igazgatóbizottsági tagot nevezhetett ki, aminek függvényében alakult a testület létszáma is.

A felsorolt kifogások miatt a Magyar Nemzeti Tanács az említett módosítások elfogadását ellenzi, és mindent megtesz azért a többi nemzeti tanáccsal együtt, hogy azok ilyen formában ne kerüljenek a köztársasági parlament elé, hiszen a szerzett emberi és kisebbségi jogok védelmének nemzetközi elvét és közvetlenül a szerb alkotmányt is sértik.

Szabadka, 2021. február 12.