A magyar szórvány napja | Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Honlapja Ugrás a tartalomra

Jelenlegi hely

A magyar szórvány napja

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és magyar király születésének napja, november 15-e a Kárpát-medence szórványmagyarságának napja. A magyar nemzetpolitikai államtitkár szerint a járványhelyzetben még inkább figyelmet érdemel a szórványmagyarság.

Ma van a magyar szórvány napja. A szórványban élő magyar kisebbség a többségi nemzetekhez képest hátrányos nyelvi, oktatási helyzetben van, ki van téve az asszimilációnak és az elvándorlásnak. A népességfogyás legnagyobb arányban a szórványban mutatkozik meg, ezért a szórványközösségek számára rendkívül fontos a hagyományápolás, a kultúra átadása és az utánpótlás-nevelés.

A járványhelyzetben még inkább figyelmet érdemel a szórványmagyarság - fogalmaz szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében Potápi Árpád János. Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára elmondta: a Kárpát-medencében szórványban élő magyarok a magyarság legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő közösségei, akik az anyaországtól legtávolabb eső és legveszélyeztetettebb területeken is őrzik a magyar identitást és kultúrát. A járványhelyzetben, amikor a tömbmagyarságtól és az anyaországtól még inkább el vannak szigetelve, támogatásuk és védelmük különösen fontos - fogalmazott a politikus.

Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési szövetség elnöke a Pannon Televízióban rögzített alkalmi műsorban elmondta, a magyar Országgyűlés 2015-ben nyilvánította november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és magyar király születésének napját a szórványmagyarság napjává. Nem sokkal a határozatot követően pedig a Magyar Nemzeti Tanács is beemelte a jeles dátumot a vajdasági magyarság ünnepnapjainak és jeles napjainak sorába.

Sutus Áron, elnök, VMMSZ: „Kedves Mindannyian! Mit üzenhet számunkra ezen ünnepünk? Arról regél, hogy a sziget- és szórványmagyar közösségeink napról napra kirajzolják az egyetlen tájat kötelékeivel, értékeivel, imáival, szentjeivel, templomaival, iskoláival. A marasztaló és a hazahívogató szótárát, családtörténetét, eredetmondáit, az elmondhatatlan evidenciákat, mártírok életútjait, az egyszeri ember örök bölcsességeit, s csontig hatoló intelmeit. Útravalóul, maradásul a megmaradásért. Az indulás a hazatérés hitforrásául.”

Forrás: Pannon RTV., 2020. november 15.