Népszámlálás 2022 | Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Honlapja Skip to main content

facebookinstagram

You are here

Minden, amit tudni kell A NÉPSZÁMLÁLÁSRÓL!

Népszámlálás 2022

Általánosságban

Szerbiában október elsején indul a népszámlálás, ami október végéig tart. A Köztársasági Statisztikai Intézet munkatársai és a kiképzett, felkészített számlálóbiztosok begyűjtik az adatokat arról, hogy mennyien is élnek Szerbia különböző településein. A népszámlálás az egyetlen lakossági adatgyűjtés, amelyen kötelező a részvétel, ezt törvény írja elő, amely összhangban áll az uniós szabályozással is. Fontos tudni azt is, hogy nemcsak Szerbiában van ez így. Azért kell, hogy minden lakosról készüljön egy kérdőív, mert a népszámlálás akkor eredményes, ha pontos képet ad az ország teljes lakosságáról, az egész ország területén, illetve a települések szintjén is. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy senki se maradjon ki a népszámlálásból. A népszámlálás eredményét sokan fogják használni: döntéshozók, piaci szereplők, kutatók egyaránt. Az eredmények ugyanis pontos információt adnak a helyi ellátási, szolgáltatási igényekről. Sőt, a következő években a fejlesztési támogatási programokat a népszámlálás eredményei alapján tervezik majd meg. A vállalatok is egy-egy új beruházásról ezeknek az adatoknak alapján döntenek majd.

Célok

A népszámlálás alapvető célja, hogy megállapítsa, hányan élnek egy országban, mennyien az egyes községekben, városokban és falvakban. De ennél természetesen sokkal többről is szól. A kérdőív tartalma népszámlásról népszámlálásra ugyan keveset változik, azonban azt uniós jogszabály is meghatározza, mégpedig mely kérdéseket kell minden országban feltenni, de mindig vannak egyéb aktuális témák is.

Tartalmi szempontból a népszámlálás a társadalom legfontosabb jellemzőiről ad nagy felbontású, részletes pillanatképet. Ebbe beletartoznak a lakáskörülmények, az iskolai végzettség, a nyelvtudás, a foglalkozás, az, hogy valaki helyben dolgozik vagy ingázik és azt is mivel közlekedik. Az adatokból látszanak családi viszonyaink, a lakások nagysága, hányan vannak a családosok és kik az egyedülállóak.

A lakáskörülmények adatai most különösen fontossá váltak az energiahatékonyság szempontjából. A népszámlálási adatokból látni lehet majd azt is, milyen a lakások falazata, milyen fűtési lehetőségek vannak. Mindezek fontos információk lesznek a lakáskorszerűsítési programok tervezéséhez. Ugyanakkor ezúttal nem kérdezik meg azt, hogy lakásunkban van-e internet- vagy telefonkapcsolat, mert ezt ma már inkább a zsebünkben, mintsem a lakásunkban kell keresni.

Új téma a digitális jártasság, internethasználat, hiszen a világban való eligazodáshoz és a munkaerőpiaci érvényesüléshez ma már ez elengedhetetlen.

 

Újdonságok

 

Az idei az első alkalom, amikor nem használnak papíríveket, hanem elektronikus kérdőívekkel próbálják meg kényelmesebbé és gyorsabbá tenni a kitöltést. A digitális kérdéssorok ellenére, és sajnos más országok sikeres gyakorlatával ellentétben, nálunk a kérdőív nem tölthető ki önállóan, online, számunkra tehát egyelőre marad a kérdezőbiztos általi személyes adatfelvétel.

Az elektronikus adatgyűjtés viszont felgyorsítja a feldolgozási folyamatot és adataink biztonsága szempontjából is veszélytelen. A kérdőív lezárásakor a KSI védett szerverére kerülnek az adatok, nem kell papír kérdőíveket szállítani, szkennelni. Így is hatalmas adatállományról van szó, amelynek a feldolgozása komoly feladat. A statisztikai hivatal jelentős szakmai tapasztalattal bír a tömeges adatfeldolgozásban, de azért egy népszámlálás különleges feladat mindenki számára.

Első eredmények

Az első eredmények várhatóan már tavaszra publikálásra kerülnek. Először az alapvető népszámlálási adatok, a települések lakosságának száma, nemek és életkor szerinti megoszlása jelenik meg, majd ezt követően jövő ősztől részletesen minden témában jelennek meg fontos adatok. Valamennyi eredmény nyilvános lesz, de a közzététel természetesen az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, szigorúan csak összesített módon történik majd.

A számlálóbiztosról

Fogadjuk bizalommal a számlálóbiztost. Ha valakinek nem felel meg a számlálóbiztos által javasolt első időpont, mindenképp egyeztessen vele egy újat, amikor biztosan tudja őt fogadni. Amennyiben a személyes találkozás a kérdezőbiztossal összeegyeztethetetlen, lehetséges az adatok telefonos bediktálása is. Mindenkire vonatkozóan külön ki kell tölteni a kérdőívet, akik egy háztartásban élnek: gyerekekre, felnőttekre, idősekre, és azokra is, akik ideiglenesen külföldön tartózkodnak. Külön fontos figyelni arra is, hogy mindenkinek helyesen legyen beírva nemzeti hovatartozása, anyanyelve és felekezeti hovatartozása.

Négy fontosabb kérdés

Négy fontos kérdés van: az állampolgárság – itt elsősorban a szerbet kell megadni, de lehetséges a kettős, illetve többes állampolgárság jelzése is; az etnikum – itt kizárólag a magyart adjuk meg; az anyanyelv; és a vallási, felekezeti hovatartozás. Jó tudni, hogy Szerbiában is kisebbségi jogaink, a települések felirata, a magyar nyelvű ügyintézés az etnikumhoz és nem az anyanyelvhez kötődnek. A magyar nemzetiségűek száma alapján részesülnek oktatási, kulturális és tájékoztatási intézményeink is az állami támogatásokból. Ugyanakkor a statisztika nem veszi figyelembe a különben engedélyezett többes nemzeti hovatartozást, így például, ha valaki a nemzeti hovatartozásra azt válaszolja, hogy „magyar és szerb”, akkor sem magyarként, sem pedig szerbként nem veszik nyilvántartásba, hanem az „egyéb” nemzetiségek között vezetődik majd. Ezért fontos, hogy ne csak az anyanyelvnél, hanem az etnikumnál is a magyart válasszuk!

 

A kérdőív nyelvéről

A kérdőív kitöltése szerb nyelven történik, viszont mindenkinek jogában áll a kérdéssort nyomtatott formában magyar nyelven is kézhez kapni, ha pedig a kérdezőbiztos nem tud magyarul, kérhetünk mellé magyarul tudó asszisztenst, aki segíti a kérdőív kitöltését.

Az adatfelvétel fortélyairól

Ha egyes családtagok épp nincsenek otthon (dolgoznak, elutaztak, ideiglenesen más településen vagy külföldön tartózkodnak), amikor jön a számlálóbiztos, akkor a jelen levő háztartástag köteles válaszolni az ő nevükben is, akárcsak a 14 év alatti gyerekek esetében is.

Figyelem: a velünk egy lakcímen élő, épp távollévő személyeket is jogunk és kötelességünk összeíratni; helyettük, továbbá közvetlen szomszédaink helyett ezek távollétében is jogunk és kötelességünk – legjobb tudásunk szerint – válaszolni; mindezt annak érdekében, hogy egyetlen személy se maradjon ki az összeírásból. Az etnikumra, az anyanyelvre és a felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésekre viszont csak saját háztartásunk tagjaira vonatkozóan válaszolhatunk. Egy háztartásnak minősül azon személyek családi és egyéb közössége, akik együtt laknak és együtt költik bevételeiket alapvető életszükségleteik kielégítésére. Háztartásnak leggyakrabban a szülők kiskorú és egyedülálló nagykorú gyermekeikkel együtt minősülnek. Ha például a családdal él az egyik nagyszülő is, ő külön, egyszemélyes háztartást képez. Ugyanúgy amennyiben például a háztartásban a gyermek megházasodik, viszont házastársával együtt továbbra is egy fedél alatt él szüleivel, az ifjú házaspár külön háztartásnak minősül. Ezért fontos, hogy a kérdőívek kitöltésekor jelen legyen minden háztartásnak legalább az egyik tagja, aki nyilatkozik az etnikumra, az anyanyelvre és a felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésekre háztársunk helyett. Amennyiben velünk egy lakcímen él olyan háztartás is, akinek egyetlen tagja sincs jelen a kérdőívek kitöltésekor, kezdeményezni kell a kérdezőbiztosnál ezek telefonos összeírását – legalább az etnikumra, az anyanyelvre és a felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésekre vonatkozóan. A telefonos adatszolgáltatás engedélyezett még ezen kérdések esetében is! Figyelmeztessük a számlálóbiztost is, ha azt állítaná, hogy a kiskorúak vagy az épp távol levő családtagok esetében ezekre a kérdésekre más háztartástag nem válaszolhat, vagy hogy-e kérdések telefonos megválaszolása nem engedélyezett.

 

A népszámláláson az a magyar, aki magyarnak vallja magát. Attól még, hogy Szerbiában élünk és szerb állampolgárok vagyunk, a népszámláláson bátran vállaljuk magyar identitásunkat. Valaki akkor is magyarnak vallhatja magát, ha felmenői nem (mind) magyarok voltak, ha csak részben ismeri a magyar nyelvet, ha nem magyar egyházban keresztelték, ha nem járt magyar óvodába, iskolába. Aki ugyanis magyarnak vallja magát a népszámláláson, az úgy segíti magyar nemzeti kisebbségi közösségünket, hogy a többségtől nem vesz el semmit, ugyanakkor gazdagítja Szerbia és a Vajdaság nemzeti sokszínűségét.