"Az összetartozás jövőbe mutató erő" | Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Honlapja Skip to main content

facebookinstagram

You are here

"Az összetartozás jövőbe mutató erő"

Pásztor István: A vajdasági magyarság nem mondott le önmagáról

Az apatini Szent István-szobor megkoszorúzásával emlékeztek meg szerdán a vajdasági magyar közösség politikai képviselői és intézményvezetői nemzeti ünnepünk, Szent István napja alkalmából az államalapítóról, illetve a magyar állam megalapításáról. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, majd mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, végül pedig Pelt Ilona, a VMSZ nyugat-bácskai körzeti szervezetének elnöke, továbbá Péter IstvánGoretić Vámoser Györgyi és Uzelac Katica, a nyugat-bácskai körzeti szervezet alelnökei helyezték el koszorúikat a kilenc évvel ezelőtt felavatott Szent István-szoborra.

Fotó: Gergely Árpád

A szervezők alkalmi műsorral kedveskedtek a vendégeknek és a helyieknek, ennek keretében a bácskertesi (kupuszinai) Molnár Csilla a Himnuszt énekelte el, majd a szilágyi József Attila Művelődési Egyesület kórusa mutatott be összeállítást.

Pásztor István a sajtó képviselőinek nyilatkozva felidézte, hogy miért Apatinban állították fel a második vajdasági, köztéri Szent István-szobrot, emlékeztetvén, hogy a történelmi feljegyzések szerint Apatint Szent István alapította.

– Szent István a pravoszlávoknak és a nyugati keresztényeknek egyaránt szentje, az iránta tanúsított tisztelet a szlávok körében is észlelhető. Szent Istvánnak a magyarok számára betöltött szerepe természetesen erőteljesebb, hiszen a mi államunkat alapította meg, az az állam pedig azt a területet is felölelte, ahol most mi élünk. Jó, hogy minderről nem feledkezünk meg, és jó, hogy eljöttünk ide – emelte ki Pásztor István.

A VMSZ elnöke beszélt az államalapítás küzdelmekkel teli folyamatáról, valamint annak mai üzenetéről is, kiemelve, hogy minden évben aktualizálni lehet a Szent István-i üzenetet, ugyanakkor minden évben két alapvető érték emelkedik ki: az egyik a nemzet önállóságának megőrzése, a másik pedig a környezettel való együttműködés formáinak a kialakítása, úgy, hogy az ne legyen az önállóság, valamint az identitásmegőrzés kárára.

Az utóbbi száz évben ez a feladat évről évre aktuálisabb, így van ez az idén is, egyebek mellett a nemrégiben megtartott választások, valamint az azt követő időszakban felmerülő feladatok okán – húzta alá Pásztor István, kiemelve: „Újfent bizonyítanunk kell, hogy érettek vagyunk közösségünk és identitásunk megőrzésére, valamint a másokkal való együttműködésre.”

A folytatásban a június végén megtartott választások során tapasztalt összefogásra utaló újságírói kérdésre válaszolva Pásztor rámutatott: az ember csak reménykedik abban, hogy az ezekhez hasonló pillanatok, illetve élmények, valamint az összefogás egyszer bekövetkezik, és amikor majd bekövetkezik, akkor az öröm és a csodálkozás érzése kerül előtérbe. Mint hozzátette: „Mindez azt bizonyítja, hogy a vajdasági magyarság nem mondott le önmagáról, nem mondott le arról, hogy a szülőföldjén tervezze saját életét, gyermekei, valamint unokái életét, sem arról, hogy ennek érdekében tegyen is. Ez teszi az idei ünnepet különlegessé, és ez mutatja meg, hogy a magyar kormánnyal együttesen épített nemzetpolitika értelmes, és a nemzet megerősödését szolgáló politika.”

Fotó: Gergely Árpád

 

A SZÓRVÁNY A TARTÓOSZLOP

A vajdasági magyar közösség egyik legszebb Szent István-szobra az apatini, így nem is létezhet megfelelőbb hely, ahol a közösség az idén megemlékezhetne az államalapítóról – emelte ki a sajtónak nyilatkozva mgr. Hajnal Jenő. Szent István azt az üzenetet hagyta örökségül, hogy rendnek kell lennie, úgy a világban, mint a fejekben, de azt is, hogy a tervek megvalósításának céltudatosnak kell lennie – húzta alá az MNT elnöke, aki hiszi, hogy jelenleg semmi sem lehet időszerűbb, mint a rendteremtés, a fejlődés és a nemzettel való törődés.

Az elmúlt harminc év azt bizonyította, hogy ha valakire lehet támaszkodni, akkor az a szórványban élő magyarság – hangsúlyozta Hajnal Jenő, válaszolva a szórványmagyarság erőnlétére vonatkozó újságírói kérdésre. Vannak annyira erősek, hogy folyamatosan képesek megújulni, és bármennyire is fogy a magyarság, mindig vannak olyan pillanatok, amikor bizonyítást nyer: a magyarok nincsenek kevesen, és képesek összefogni, ott és akkor, amikor, illetve ahol erre szükség van. A magyarság összetartozása nemcsak érték, hanem jövőbemutató erő is, nyomatékosította Hajnal Jenő.

– Ott, ahol kevesen vagyunk, még fontosabb, hogy mindenki a tűz melege körül gyűljön össze. Az önszerveződésen belül ezt látjuk a szórványban. A megtartó erő itt kezdődik, ezt kell megőriznünk. Senkinek sem fordulhat meg a fejében, hogy a szórvány helyett a tömböt kell erősíteni. Ha valahol védeni kell a hazát, akkor az a szórvány határai – fogalmazott Hajnal Jenő.

A MAGYARSÁG EZER ÉVE APATINBAN

Pelt Ilona szintén az apatini Szent István-szobornak a közösség életében betöltött jelentőségéről beszélt az újságíróknak nyilatkozva. Elmondta, hogy a szobor felállítását az Ábrahám Pál Egyesület kezdeményezte, a helyi lakosok és a nyugat-bácskai polgárok pedig támogatták adományukkal a terv megvalósítását. A szobrot Apatin megalapításának ezredik évfordulója alkalmából állították, arra emlékeztetvén, hogy Apatinban nemcsak hogy vannak magyarok, hanem már ezer éve ott élnek – hangsúlyozta Pelt Ilona, hozzátéve, hogy Nyugat-Bácskára a legtöbben szórvány területként tekintenek, ám az ott élő magyar közösség identitása megőrzésének szempontjából rendkívül erős. Szavai szerint Szent István mellszobra tovább erősítette, illetve erősíti a közösséget. Ugyanebből az okból kifolyólag tartották fontosnak, hogy itt emlékezzenek meg az államalapításról – tette hozzá Pelt Ilona.

A mellszobor Varga Attila gödöllői szobrászművész, európai kőfaragó mester alkotása, az általános iskola, és a katolikus templom közötti kis téren található. A kilenc évvel ezelőtti szoboravatás alkalmával elmondottak értelmében a szobor süttői mészkőből készült, a sötétebb árnyalatú talapzat a haraszti mészkőbányából való, maga a mellszobor pedig az ezüsthegyi bányából.

Fotó: Gergely István

Forrás: Magyar Szó, 2020. augusztus 20., 1.4.