Három oszlopra támaszkodó tervek | Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Honlapja Skip to main content

facebookinstagram

You are here

Három oszlopra támaszkodó tervek

A Magyar Nemzeti Tanács tegnapi 28., rendes ülésén a többi között a jövő évi munkatervét és költségvetését fogadták el. „A vajdasági magyarság kisebbségi léthelyzetének immár több mint száz éve sajátos dimenziói, mindenekelőtt a kisebbségi személyiség és a közösség önvédelmi küzdelme, nemzeti identitásának védelme, nemzeti szétszóródásunk és egymásra találásunk tapasztalata, arról győz meg bennünket, hogy megmaradásunk egyedüli esélye az egészséges nemzettudat, ennek egyedüli biztonsága pedig az a létszükséglet, hogy nemzeti közösségként tudjunk dönteni kisebbségi létünk legalapvetőbb kérdéseiről" – emelte ki a munkaterv előterjesztőjeként mgr. Hajnal Jenő elnök (a felvételen a szószéknél). 2022-ben a közösség és az MNT előtt álló legnagyobb felelősség a magyarság szellemi összetartozásának és egységes szemléletének a megőrzése lesz. Ennek okán a munkatervben a kollektív identitás, azaz közös azonosságtudat legfontosabb három építőeleme jelenik meg, nevezetesen a közös emlék a múltról, a közös helytállás a jelenben és a közös terv a jövőre – emelte ki Hajnal Jenő.

Az oktatás területén a következő évben is kiemelt prioritás marad az új magyar bölcsődei és óvodai csoportok kialakítása, az anyanyelvű nevelés és oktatás népszerűsítése, továbbá az iskolakezdést támogató csomagok kiosztása, az iskolabusz és a napközis programok, valamint a felsőoktatási ösztöndíjprogram és a szakképzett, a tanács által ösztöndíjban, illetve más támogatásban részesített fiatalok szülőföldön való érvényesülésének serkentése, de a kor kihívásaira választ adó korszerű oktatási módszerek és eszközök is kiemelt fontosságot élveznek majd.

A művelődési életben a kultúra integrált közösségi terei hatalmas szerepet játszanak, különösen azokban a közösségekben, amelyekben a magyarság többségben van – emelte ki Hajnal Jenő (Magyar Összefogás). A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ (VM4K) elsődleges célja a kulturális metszéspontokban folytatott párbeszéd. Az a cél, hogy a kulturális feladatok ellátására a legkisebb szórványtelepülésen is rendelkezésre álljon magyar közművelődési intézmény – mutatott rá Hajnal Jenő.
A tájékoztatáshoz kapcsolódóan egyebek mellett kiemelte: „A vajdasági magyar nyelvközösségben élő nyílt, vitázó, diszkurzív rend jogi és politikai alapfeltételeinek a megteremtésével számos olyan, a kisebbségi tájékoztatással, a regionális és a helyi média jövőjével kapcsolatos probléma merült fel, amelyek megoldását az MNT abban látta, hogy az egységes magyar médiahálózat kialakítását támogatja. Ennek jövő évi bővítése esedékes. Nem kerülhető meg az újságírói szakma színvonalának növelése iránti igény, ennek azonban elsősorban az egyes szerkesztőségek falain belül kell megjelennie, és nyelvmódszertani továbbképzések által valósítható meg. A Magyar Szó vezetősége komoly megújító erőt lát a lektorszolgálat megerősítésében, mi ezt támogatjuk." A Hét Nap és a Magyar Szó Lapkiadó kft.-k, elsősorban a papírhiány és a megnövekedett papírár okán előállt pénzügyi nehézségeivel összefüggésben Hajnal aláhúzta, jövőre elengedhetetlen a tartományi támogatás legalább 25 százalékos növelése.
Az MNT új tájékoztatási stratégiájának kidolgozása hamarosan befejeződik, míg az oktatásfejlesztési és a kulturális stratégiák kidolgozása folyamatban van, s ezek hamarosan a tanács elé kerülnek – hangzott el.
Az MNT következő évi költségvetését Jerasz Anikó (Magyar Összefogás), a Végrehajtó Bizottság elnöke terjesztette elő. Mint kiderült, a tanács 1,46 milliárd dinárból gazdálkodhat.
Dr. Zsoldos Ferenc (Magyar Mozgalom – Zsoldos Ferenc) a munkatervhez kapcsolódóan egyebek mellett abbéli örömének adott hangot, hogy készülnek a fejlesztési stratégiák, mert „ezek elfogadásának tekintetében csúszás jellemző". A VM4K kibővítése a tehetségközponttal szerinte jó elképzelés, ezzel kapcsolatban azonban megismételte abbéli véleményét, hogy nem jó, hogy az elmúlt időszak szinte összes vonatkozó fejlesztését a VM4K keretében valósítják meg.
– Jó, hogy fejlesztjük felsőoktatási intézményeinket, ám be kell látni, mi vagyunk az egyetlen nagyobb, határon túli magyar térség, amelyikben nem jött létre magyar egyetem. Ennek elsősorban politikai okai vannak. Az is jó, hogy magyar közösségi tereket hoznak létre, hiszen ezekben az években komoly anyagi támogatást kapunk az anyaországtól. Fontos, hogy ezeket a közösségi tereket létrehozzák, illetve felújítsák, hiszen többségük évtizedekkel ezelőtt jött létre. Akármit is hoz a jövő, ezek a terek megmaradnak, és a magyar emberek tudják használni – fejtette ki Zsoldos Ferenc.
Nem érti, hogy a tehetséggondozás területét miért egy „friss intézetre" bízzák, amikor itt van például az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete, valamint a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, s ezek az említett területen már rengeteget bizonyítottak – mondta  (Magyar Mozgalom), aki azt szeretné, ha ezt a kérdést megvitatná az Oktatási Bizottság.
A tanács emellett elfogadta a Csóka Művelődési és Oktatási Központnak a Szerbiában élő magyar nemzeti közösség szempontjából kiemelt jelentőségűvé nyilvánításáról szóló határozatot. A Csóka község képviselő-testületének alapításában 1995 óta működő központ az észak-bánsági magyarság egyik legjelentősebb szellemi központja, amelynek alapvető feladata elsősorban Csóka község művelődési életének megszervezése. Tevékenysége mégis az egész régióra kihat, hiszen közgyűjteményi, könyvtári, múzeumi, képtári, örökségvédelmi, amatőr művészeti és felnőttképzési tevékenységein kívül fontos szerepet tölt be a helyi és a környékbeli magyar művelődési egyesületek, civil szervezetek közösségi életének szervezésében – emelte ki előterjesztőként Hajnal Jenő.

Fotó: Gergely Árpád

Fotó: Gergely Árpád

A tanács Végrehajtó Bizottsága jóváhagyta a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény igazgatója kinevezésének (Sarnyai Károly okleveles közgazdász), valamint a VB-nek az Óbecsei Népkönyvtár igazgatóválasztási (Lovas Đijanta okleveles zenész-zongorista) eljárása kapcsán hozott döntéseit is.
Jóváhagyták továbbá a Szekeres László Alapítvány 2021. évi pénzügyi tervének módosítását, valamint 2022. évi munka- és pénzügyi tervét, továbbá a Pannónia Alapítvány, az újvidéki székhelyű Európa Kollégium, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár és a magyarkanizsai József Attila Könyvtár munka- és pénzügyi terveit, a szabadkai Vackor Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő és Gyakorlóintézmény idei évi pénzügyi tervének módosítását és 2022. évi pénzügyi tervét, valamint Topolya Község Múzeumának a 2022. évi pénzügyi tervét.

Szerző: Pesevszki Evelyn

Forrás: Magyar Szó, 2021. december 30.