„Anyanyelvünket szeretni kell” | Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Honlapja Skip to main content
  • Трг жртава фашизма 9, 24000 Суботица
  • office@mnt.org.rs
  • +381 (24) 524 534

You are here

„Anyanyelvünket szeretni kell”

A Magyar Nemzeti Tanács hétfői, ötödik rendes ülését Mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnöke nyitotta meg, és Petőfi Sándor szavait idézve emlékeztetett, hogy a napokban, március 15-én emlékezünk a magyarság egyik legfontosabb nemzeti ünnepére.

Hajnal szavai szerint az ülés egyik legfontosabb napirendi pontja az a határozat, amellyel az MNT támogatja, hogy a Budiszava helységnév Tiszakálmánfalvára módosuljon.

– Kosztolányi Dezső szerint elsősorban a költészetben, de én úgy gondolom, hogy az élet minden területén „mindig a háttér számít, egy érzés és gondolatvilág rejtetten ható delejessége, az a láthatatlan, dúsan felszerelt és kimeríthetetlen »mögöttes országrész«, melynek a betű csak afféle előretolt katonája”. Ennek a „mögöttes országrésznek” a lakossága ezúttal Tiszakálmánfalva magyarsága. Egy közösség, amelynek ősei 131 évvel ezelőtt alapították meg falujukat a Budiszava erdő közelében, és amelynek kezdeményezésére a település a Tiszakálmánfalva nevet kapta, mindig is elszánt és tudatos volt. Elsősorban ennek köszönhető, hogy senki sem tudta ennek a dolgos és állhatatos közösségnek a tagjait meggyőzni arról, hogy egy szó „mögöttesénél”, nevezetesen falujuk eredeti magyar nevének megőrzésénél fontosabb lehet bármilyen más érdek, balgaság vagy riogatás. Többszöri sikertelen próbálkozásuk után, ezúttal az MNT határozatot hoz a Budiszava helységnév Tiszakálmánfalvára történő módosításáról. Döntésünk legnagyobb tanulsága az, hogy szavainkat, anyanyelvünket és településeink magyar elnevezését nem félteni, hanem szeretni kell. A kitépett vagy lenyelt nyelv és az így végképp elnémult száj a többszörösen megcsonkított gondolat és képzelet, az egyes embernek és közösségének a végóráját jelenti. De egészen más a helyzet, ha használják és alakítják, mert akkor képes, hogy valós párbeszédet kezdjen a világgal, ha pedig egy nyelv a világgal társalkodik, akkor egyszerre titkokat nyitogat és őriz – fogalmazott Hajnal.

Szilágyi Miklós, a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Bizottságának elnöke a Budiszava elnevezés Tiszakálmánfalvára való módosításával kapcsolatban elmondta, hogy a település lakossága már több alkalommal kérte ennek a lépésnek a megtételét. A Tiszakálmánfalva helységnévhez történelmi gyökerek fűződnek, emelte ki Szilágyi.

Dudás Károly szavai szerint az MNT ezen döntése méltó az 1848–49-es szabadságharc és forradalom szellemiségéhez.

– A vajdasági magyarság naponta szabadságharcot vív. Jogunk van a névváltoztatáshoz, és a lakosság is ezt kéri. Felelősséggel tartozunk Tiszakálmánfalva mai és valamikori lakosainak irányában. Tisza Kálmán személyesen hozzájárult a település felemelkedéséhez, törődött az övéivel. Nekünk is törődnünk kell a mieinkkel és a tiszakálmánfalvi lakosokkal – taglalta Dudás.

Tari István, a VMDK – Csonka Áron lista képviselője támogatta a határozatot, mert mint kifejtette: „Településeink magyar elnevezései a magyar nyelv és szókincs részét képezik.” Aki a magyarság helységneveit kívánja elvenni, az a magyar nyelvet akarja elvenni és háborút indítani a közösség ellen, hangsúlyozta Tari, aki úgy véli, hogy a magyar települések elnevezéseit mielőbb felül kellene vizsgálni, hiszen tudtával számos esetben meg kellene ejteni a helységnév-változtatást.

Bacskulin István, a VMDK – Csonka Áron lista képviselője szintén támogatta a beterjesztést, viszont kifejtette: jó lenne írásos dokumentum formájában is látni, hogy a helyiek támogatják a névváltoztatást, hiszen más települések esetében volt már példa arra, hogy a lakosság nem egyezett a módosítással.

KORSZERŰ MEGJELENÍTÉS

Ezt követően került napirendre az MNT egyablakos ügyviteléről szóló záradék. Beterjesztőként Hajnal Jenő kiemelte: az MNT munkája megújításának fontos állomása „az összehangolt, egységesített, egyablakos internetes megjelenés”, egy olyan virtuális világban, ahol elérhetővé válik a tanács feladatkörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatos minden információ és minden olyan program, amely közvetlenül érinti a nemzeti önazonosság őrzésének és fejlesztésének lehetőségeit a szülőföldön maradás és érdekérvényesítés területén.

– Ilyen például az oktatás területén a felsőoktatási ösztöndíj- és diplomahonosítási program, a beiskolázási és iskolabuszprogram, az oktatási pályázatok ismertetése, a szerbiai pedagógustovábbképző-rendszer akkreditált szakképzéseinek megjelentetése; művelődési életünkben a kulturális kínálatot folyamatosan közlő kulturális kalauz, a nemzeti önazonosságot segítő és fejlesztő kulturális, ifjúsági, civil programok pályázási lehetőségeinek közlése és segítése; a tájékoztatás területén a szakmai színvonal emelését célzó programok támogatási lehetőségei, a digitális átállásra vonatkozó információk, a vajdasági magyar médiaháló elérhetőségi pontjai, a kistérségi, ifjúsági és gyermeksajtó, valamint a civil egyesületek pályázási lehetőségei; a hivatalos nyelv- és íráshasználat területéhez tartozó magyar nyelvű iratminták, törvények, jogérvényesítési lehetőségek. Mindezzel az egységesített, egyablakos internetes információátadást és ügyintézést kívánjuk segíteni, és a vajdasági magyarság térvesztésének megállítását azokon a területeken, ahol a Magyar Nemzeti Tanácsnak jogosítványai vannak, és ahol hozzájárulhat az állampolgári és közösségi jogok érvényesítéséhez – hangsúlyozta Hajnal.

Dr. Antal Szilárd, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja mindehhez hozzátette: a jó kommunikáció kulcsfontosságú. „A magyar nép és az MNT, illetve az intézmények között kapocsnak kell lennie. A honlapon dolgoznak, hamarosan minden elérhető és felhasználóbarát lesz” – taglalta Antal.

Tarinak egyedül abból a szempontból volt kifogása az egyablakos ügyvitellel, hogy szerinte sok az olyan magyar, akinek nincsen számítógépe, vagy nem elérhető számára az internet. A vajdasági magyarság többsége szegényebb, mint azt egyesek gondolnák, emelte ki Tari, mondván: a mai, átmeneti világban az adat- és információközlésnek párhuzamos formában kellene megvalósulnia, tehát az információknak elektronikus és nyomtatott formában is elérhetőknek kellene lenniük.

Erre a fejtegetésre reagált Talpai Sándor, mondván, hogy nem Tari István diktálja, hogy miként bonyolódjanak a dolgok az MNT-ben.

– A Magyar Összefogásnak 90 százalékos támogatottsága van. Attól sem ódzkodunk, hogy azoknak, akik nem rendelkeznek számítógéppel, személyesen, a terepen számoljunk be az MNT munkájával kapcsolatos újdonságokról. Szeretném, ha a terepen Ön is tájékoztatná azt a néhány választópolgárt, aki az Ön listájára szavazott – fogalmazott Talpai.

FEJLŐDIK A ZENEISKOLA

A Hajnal által már korábban fontosként megjelölt napirendi pontok másika a szabadkai Zeneiskola tantervmódosításának jóváhagyása.

Látszólag egy száraz jogi döntésnek tűnik a szabadkai Zeneiskola tantervmódosítása is, ennél azonban jóval többről van szó, hiszen az MNT azt szeretné elérni, hogy a népzenei képzés tovább fejlődjön és erősödjön az MNT által kiemelt jelentőségű oktatási intézményben, taglalta beterjesztésében az elnök.

– Elvárásunk – ezen feltétellel támogatjuk a tantervmódosítást –, hogy már a 2016–2017-es tanévtől népi hangszer szakkal gyarapodjon, és így bekerüljenek a vonósok, a citera és a cimbalom. Az MNT-ben a kulturális tárca már korábban is erőteljesen kezdeményezte ezt a változtatást, amelynek fontosságáról a tavaly ősszel a Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület által szervezett tematikus konferencián is nyíltan beszéltünk. A szabadkai Zeneiskolában az egyházzenei képzés (kántorképzés) és a Kanalas Zsófia tanárnőnek köszönhetően kiemelkedően sikeres népi ének szak mellé kívánjuk emelni a népzene szakot már az alsó fokú zeneiskola végzőseinél, hiszen ha ezt választják, az akár a felsőfokú tanulmányaikat is meghatározhatja, ugyanakkor biztos, hogy segíti, gazdagítja művelődési egyesületeink, a néptáncosok tevékenységét is. Barlai Edit igazgató asszony együttműködésének és nyitottságának köszönhetően jó úton haladunk, hogy ez a látszólag kulturális, azonban oktatási és végső soron szakmai, kenyérkereseti lehetőséget is jelentő szak elinduljon – részletezte Hajnal.

Paskó Csaba, a VB tagjának elmondása szerint a szabadkai Zeneiskola fejlődőképes. Az intézmény már így is nagyszerű szakokat vezet, amelyek az utóbbi években folyamatosan bővülnek, hangsúlyozta Paskó.

– Az etnomuzikológia már évek óta megtalálható az iskolában, ugyanakkor a gyerekek diplomájára az kerül, hogy etnomuzikológus szerb népzenéből. Nekünk az a fontos, hogy magyar népzenei oktatást kapjon az intézmény – fejtette ki Paskó.

Az ülés folytatásában, utolsó beterjesztésként Tari István indítványa szerepelt napirenden, egy határozat arról, hogy az MNT és a VB által meghozott jogi aktusok megjelenjenek az MNT hivatalos honlapján. A javaslatot szavazattöbbséggel elutasították. Hajnal a napirendi ponthoz kapcsolódóan kifejtette: egyetért azzal, hogy a honlapnak minden elvárásnak meg kell felelnie, az egyablakos ügyvitelről szóló záradék meghozatalát követően azonban okafogyottá vált Tari beterjesztése.

Az ülés befejezését megelőzően egyebek mellett Várkonyi Zsolt tett fel képviselői kérdést. Várkonyi értékelése szerint a Végrehajtó Bizottság az idén január 20-án diszkréciós alapon 12 olyan hallgatónak ítélt oda felsőoktatási ösztöndíjat, akik a vonatkozó szabályzat alapján erre nem jogosultak volna. Várkonyi arra vár választ az MNT illetékeseitől, hogy milyen körülmények között került sor minderre és szándékozzák-e kijavítani a szabálytalanságot.  

Forrás: Magyar Szó

Fotó: Molnár Edvárd