A Magyar Nemzeti Tanács elnöke reményét fejezte ki annak kapcsán, hogy a készülő tervezetbe bekerülnek a nemzeti tanácsok által megfogalmazott kiegészítések. Hozzátette, minden tőlük telhetőt megtettek, és megtesznek a jövőben is a szerzett jogok megőrzése érdekében.
Április 23-án, hétfőn tartja következő ülését az MNT Szabadkán, a Magyar Házban. A jelenlegi összetétel megbízatása november végéig tart. Az őszre esedékes választásokat követően a nemzeti tanácsok már az új szabályok szerint alakulhatnak meg.
A szerb kormány egy munkacsoportot alakított ennek kidolgozására. A héten ült össze utoljára ez a testület, hogy véglegesítse a tervezetet. Várhatóan az eddig kidolgozott munkaváltozat a véleményekkel kiegészülve kerül a parlamenti procedúrába. A 21 szerbiai nemzeti tanács 7 pontba foglalta azokat az igényeket, amelyekkel módosítanák és kiegészítenék a tervezetet - fogalmazott Hajnal Jenő. Hozzáfűzte, egyebek mellett a kultúra és a tájékoztatás terén azokat a hátrányokat tették szóvá, amelyek esetében a szerzett jogok csorbulnak.
„A nemzeti tanácsok kiemelt jelentőségűvé nyilvánítva egy intézményt eddig azzal a lehetőséggel éltek, ha több nemzeti tanács volt, hogy mind egy-egy tagot küldhetett az igazgatóbizottságba, most pedig a javaslat, hogy a nemzeti tanácsok közösen egy jelöltet állítanának. Tehát itt a szerzett jog csorbul egyértelműen.”
A nemzeti tanácsok finanszírozása szempontjából fontos, hogy a külön költségvetési alap hatékonyabban kezdjen el működni. „Az eddigi összeg, ami mindössze kétmillió dinár alatt volt, megtízszereződik már az idén és a jövő évtől kezdve növekedni fog.”
Hajnal Jenő hozzátette, a projekt alapú tervezésnél a nemzeti tanácsok a támogatási összeg felét fordíthatják csak működési költségekre, ezért azt kívánják elérni, hogy ide csak a bérek kerüljenek be az adókkal és járulékokkal.
Emellett komoly szankciókat lát elő a módosítás az adminisztráció, az ügyvitel terén, ami korábban nem volt. A nemzeti tanácsoknak itt is voltak javaslataik.
2009-ben fogadták el a nemzeti tanácsokról szóló törvényt Szerbiában. 2010-ben már ez alapján írták ki a nemzeti tanácsi választásokat. 2014-ben az Alkotmánybíróság több cikkelyét megtámadta és alkotmányellenesnek minősítette. Az uniós csatlakozási fejezetek megnyitásával egy kisebbségi akciótervet is kidolgoztak, és ez 2015-től már leginkább azzal foglalkozott, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvényt hogyan lehetne úgy átalakítani, hogy a kisebbségvédelem egy magasabb szintre kerüljön - összegezte Hajnal Jenő.
Forrás: Pannon RTV