Budiszava hivatalos neve ismét Tiszakálmánfalva lesz | Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Honlapja Ugrás a tartalomra

facebookinstagram

Jelenlegi hely

Budiszava hivatalos neve ismét Tiszakálmánfalva lesz

Hétfőn tartják meg a Magyar Nemzeti Tanács ötödik rendes ülését, amelynek napirendjén a beterjesztett javaslat értelmében huszonhárom téma szerepel. Mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnöke lapunknak elektronikus levél formájában nyilatkozott arról, hogy mi áll majd a soron következő ülés középpontjában.

– A Magyar Nemzeti Tanács soron következő ülésének számomra egyik kiemelten fontos napirendi pontja, hogy hosszú-hosszú idő után Budiszava hivatalos neve hamarosan ismét Tiszakálmánfalva lesz. Kosztolányi Dezső szerint elsősorban a költészetben, de én úgy gondolom, hogy az élet minden területén „mindig a háttér számít, egy érzés és gondolatvilág rejtetten ható delejessége, az a láthatatlan, dúsan felszerelt és kimeríthetetlen »mögöttes országrész«, melynek a betű csak afféle előretolt katonája”. Ennek a „mögöttes országrésznek” a lakossága ezúttal Tiszakálmánfalva magyarsága. Egy közösség, amelynek ősei 131 évvel ezelőtt alapították meg falujukat a Budiszava erdő közelében, és amelynek kezdeményezésére a település a Tiszakálmánfalva nevet kapta, mindig is elszánt és tudatos volt. Elsősorban ennek köszönhető, hogy senki sem tudta ennek a dolgos és állhatatos közösségnek a tagjait meggyőzni arról, hogy egy szó „mögöttesénél”, nevezetesen falujuk eredeti magyar nevének megőrzésénél fontosabb lehet bármilyen más érdek, balgaság vagy riogatás. Többszöri sikertelen próbálkozásuk után, ezúttal az MNT határozatot hoz a Budiszava helységnév Tiszakálmánfalvára történő módosításáról – fogalmazott Hajnal.

Látszólag egy száraz jogi döntésnek tűnik a Szabadkai Zeneiskola tantervmódosítása is, ennél azonban jóval többről van szó, hiszen az MNT azt szeretné elérni, hogy a népzenei képzés tovább fejlődjön és erősödjön az MNT által kiemelt jelentőségű oktatási intézményben, taglalta az elnök.

– Elvárásunk – ezen feltétellel támogatjuk a tantervmódosítást –, hogy már a 2016–2017-es tanévtől népi hangszer szakkal gyarapodjon, és így bekerüljenek a vonósok, a citera és a cimbalom. Az MNT-ben a kulturális tárca már korábban is erőteljesen kezdeményezte ezt a változtatást, amelynek fontosságáról a tavaly ősszel a Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület által szervezett tematikus konferencián is nyíltan beszéltünk. A Szabadkai Zeneiskolában az egyházzenei képzés (kántorképzés) és a Kanalas Zsófia tanárnőnek köszönve kiemelkedően sikeres népi ének szak mellé kívánjuk emelni a népzene szakot már az alsó fokú zeneiskola végzőseinél, hiszen ha ezt választják, az akár a felsőfokú tanulmányaikat is meghatározhatja, ugyanakkor biztos, hogy segíti, gazdagítja művelődési egyesületeink, a néptáncosok tevékenységét is. Barlai Edit igazgató asszony együttműködésének és nyitottságának köszönve jó úton haladunk, hogy ez a látszólag kulturális, azonban oktatási és végső soron szakmai, kenyérkereseti lehetőséget is jelentő szak elinduljon – részletezte Hajnal.

Az MNT munkája megújításának fontos állomása „az összehangolt, egységesített, egyablakos internetes megjelenés”, egy olyan virtuális világban, ahol elérhetővé válik a tanács feladatkörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatos minden információ és minden olyan program, amely közvetlenül érinti a nemzeti önazonosság őrzésének és fejlesztésének lehetőségeit a szülőföldön maradás és érdekérvényesítés területén, emelte ki a folytatásban Hajnal, hozzátéve: ilyen például az oktatás területén a felsőoktatási ösztöndíj- és diplomahonosítási program, a beiskolázási és iskolabuszprogram, az oktatási pályázatok ismertetése, a szerbiai pedagógustovábbképző-rendszer akkreditált szakképzéseinek megjelentetése; művelődési életünkben a kulturális kínálatot folyamatosan közlő kulturális kalauz, a nemzeti önazonosságot segítő és fejlesztő kulturális, ifjúsági, civil programok pályázási lehetőségeinek közlése és segítése; a tájékoztatás területén a szakmai színvonal emelését célzó programok támogatási lehetőségei, a digitális átállásra vonatkozó információk, a vajdasági magyar médiaháló elérhetőségi pontjai, a kistérségi, ifjúsági és gyermeksajtó, valamint a civil egyesületek pályázási lehetőségei; a hivatalos nyelv- és íráshasználat területéhez tartozó magyar nyelvű iratminták, törvények, jogérvényesítési lehetőségek.

– Mindezzel az egységesített, egyablakos internetes információátadást és ügyintézést kívánjuk segíteni, és a vajdasági magyarság térvesztésének megállítását azokon a területeken, ahol a Magyar Nemzeti Tanácsnak jogosítványai vannak, és ahol hozzájárulhat az állampolgári és közösségi jogok érvényesítéséhez – hangsúlyozta Hajnal.

Forrás: Magyar Szó

Fotó: Molnár Edvárd