Jelenlegi hely

Csatározások után a lényegről

Fordulópontot az Európa Kollégium megnyitása jelentett – Képzőközpont létesül Szabadkán – Óvodafejlesztés a szórványban – Az anyaországi támogatások minőségi többletet jelentenek – Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke válaszolt kérdéseinkre

Két esztendő telt el azóta, hogy a Magyar Nemzeti Tanács a jelenlegi összetételben megkezdte munkáját, korántsem nyugodt légkörben. A tanács üléseit bárki figyelemmel kísérheti a tévéközvetítések útján. Hajnal Jenőt, az MNT elnökét arra kértük, hogy röviden tekintsen vissza az indulásra, tegyük mérlegre az idei évben elvégzetteket, és egy kicsit a jövőbe is tekintsünk.

Az első évben a kívülálló tévénéző is fölfedezhetett bizonytalanságot a munkában. Úgy tűnik, hogy részben a tapasztalatlanság, részben a „belső” és „külső” ellenzékiek meg az MNT-vezetés úgyszólván teljes megújulása miatt. Hogyan látja a nemzeti tanács elnöke újabb év elteltével az akkori helyzetet?
– Amikor megalakult az új nemzeti tanács, a korábban lefektetett elvek szerint próbáltuk folytatni a munkát, másrészt új ötleteket is megvalósítani.

A megnyert választások után azonban a Magyar Összefogáson belül olyan csoportosulás jött létre, amely nemigen segítette a munkánkat. Ebből adódóan egészen új helyzet állt elő, a korábbi munkamódszeren is módosítani kellett. Fiatal, a politikában kevésbé tapasztalt, ugyanakkor a közösséget szerető elkötelezett emberek kerültek előtérbe. A megváltozott körülmények között az új kihívásokra az ember talán nem mindig úgy reagált, ahogyan kellett volna. A 2015. év nagyrészt ezekkel a küzdelmekkel telt el, bár az év második felében elindult egy új munkamódszer, aminek az alapja, hogy nem a bekiabálók szavaira kell odafigyelni, hanem azzal kell foglalkoznunk, amiért vagyunk. Azt hiszem, az áttörést az Európa Kollégium átadása jelentette. Korábban a szerbiai kollégiumi rendszerben képzelték el az Európa Kollégiumot. Mi ennek a kockázatát látva mérlegeltük a helyzetet, és az anyaországi támogatással a hátunk mögött úgy döntöttünk, hogy ez egy magyar kollégium legyen, s nem tévedtünk. Az a siker, hogy a nemzeti tanács végig tudta harcolni a csatát, egyértelművé tette, hogy megtaláltuk a járható utat.
Hogyan lehetne összegezni az idei eredményeket?
– Teljesen sikerült megújítani a Magyar Nemzeti Tanács ösztöndíjprogramját. Olyan elemeket belevinni, amelyek a szülőföldön maradást ösztönzik. Külön örülök annak, hogy azok a fiatalok is pályázhatnak az Európa Kollégiumba és részesei lehetnek az ösztöndíjprogramnak, akik önhibájukon kívül nem tanulhattak magyarul sem az általános, sem a középiskolában. Megújult a Várady kiválósági ösztöndíjhitel. Látva, hogy mind több az olyan fiatal, aki mesterképzésre akar iratkozni, az ösztöndíjak számát megdupláztuk, úgyszintén a doktoranduszképzésben résztvevők esetében, és hitel formájában megőriztük.
A másik stratégiai kérdés a középfokú oktatás, különösen fontos a szakképzés, a világon mindenütt ilyen szakemberekre is nagy szükség van. A szakképzés éve segített bennünket abban, hogy tangazdaságokat, új tanműhelyeket tudtunk létrehozni és egyéb fejlesztéseket végrehajtani. Ezekben a napokban kell, hogy megérkezzen még egy nagy anyaországi támogatás, és akkor elmondhatjuk, hogy a 37 magyarul is oktató középiskola közül 24 szakközépiskola valamilyen támogatásban részesült. Jövőre pedig a gimnáziumok és a két művészeti középiskola kerül a figyelem középpontjába.
Az iskolára, a magyar oktatásra való felkészülésben már az óvodákban megkezdjük a szülőkkel a kapcsolattartást. Az építkezés megmutatkozik abban, hogy jövőre 500 millió forintot tudunk óvodafejlesztésre fordítani, ennek nagy részét szórványóvodák megnyitására költjük, a tömbmagyarság körében pedig 50 játszóteret tudunk majd fölállítani, s az egyházi óvodák továbbfejlesztésére is mód nyílik. Egyetlen óvoda sem marad, ahol folyik magyar nyelvű oktatás, hogy egy kis magyar sarok ne létesüljön játékokkal, könyvekkel. A tavalyi maradéki iskolanyitás után a nezsényi vegyes óvoda idei megnyitása is a szórványban elért sikerek közé tartozik.
Számos más mozzanata is van az oktatás szervezésének. Folyamatban van Szabadkán a képzőközpont kialakítása: magyarországi egyetemek akkreditált képzéseit szeretnénk itt megvalósítani. Ezáltal tovább szélesedik az anyanyelvű felsőoktatási képzés, ha meg tudjuk győzni azokat a fiatalokat, akik Magyarországra iratkoztak volna, hogy maradjanak, mert itt ugyanazt a diplomát megkaphatják, mint például Szegeden, ösztöndíjban és maximális támogatásban részesülhetnek. Olyan képzések lesznek ezek, amelyeket Belgrádban könnyű lesz honosítani. Egyébként a diplomahonosítás felgyorsítása kiemelt programunk volt, s már látjuk ennek az eredményét.
Kulturális értékeink megóvása, megőrzése, a tájékoztatás, a nyelvhasználat kérdései, mind-mind a nemzeti tanács hatáskörébe tartozik. Csupán érintőlegesen foglalkozhatunk velük.
– Szabadka főterére visszakerült a restaurált és konzervált Szentháromság-szobor. Elkezdődött a zsinagóga belső fölújítás, a jövő év végére befejeződik, az anyagi fedezet megvan rá. Úgyszintén folyamatban vannak a Szent Teréz-székesegyház munkálatai. Az ellopott magyarittabéi Kossuth-szobor helyére új került, és természetesen odafigyelünk az aracsi pusztatemplomra. Kulturális életünkben soha nem volt ennyi rendezvény. Az az elvünk, hogy olyan közösségi tereket kell létrehozni, ahol az emberek jól, otthonosan érzik magukat, legyen az egy hittanterem Tiszaszentmiklóson, művelődési ház felújítása, könyvtár biztonságba tétele, miként ez történt Kishegyesen vagy Adán. Példaértékű, hogy Zentán az önkormányzat átadta a kaszárnyát a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetnek és a Történelmi Levéltárnak, s ott jövőre is folytatódik a termek berendezése. 2017-ben egyébként 80 millió forintos támogatás esedékes művelődési házak rendbetételére.
A tájékoztatás terén a legtöbb vihart a rádiók magánosítása váltotta ki. Az MNT jól döntött ebben a kérdésben is, hiszen szól a Szabadkai Rádió a Pannon RTV keretében, a törökbecsei rádió helyett a tudósító a Pannon RTV-ben jelentkezik. Ezt a modellt próbáljuk alkalmazni más esetekben is, ahol megszűnt a helyi rádióállomás. Jó úton halad a vajdasági magyar médiaház kialakítása: módosult a korábbi koncepció, vagyis a szabadkai Magyar Házban jön létre a médiaház, ami segítheti mind a Pannon RTV, mind a Magyar Szó, mind a többi médium fejlődését.
A hivatalos nyelv- és íráshasználat terén fontos mozzanat a szerb–magyar középszótár megjelenése, ugyanakkor készül a magyar–szerb szótár, a jövő évi pénzügyi keretet már sikerült előteremtenünk. Megtörtént azoknak, a nyelvhasználat területén előfordult sérelmeknek, panaszoknak a jogorvoslása, amelyek a hivatalunkba érkeztek. A nyelvhasználat terén a legfontosabb célunk, hogy a magyar nyelv úgy értékelődjön föl, hogy már az óvodától kezdve a legtöbb szülő érezze ennek a fontosságát. Ugyanakkor megfogalmazódott a szerb nyelv minél jobb elsajátításának a fontossága. Számos programot indítottunk ilyen céllal a legmagasabb szintig, mindig élharcosai voltunk annak, hogy egy hatékony tanítási módszer alakuljon ki a szerb nyelv oktatására.
Mit kell sikertelenségnek tekintenünk az MNT munkájában?
– Azt a belső konfliktushelyzetet, amely kialakult a Magyar Összefogás keretében, és amely az egész közösségünkre is jellemző. Ilyenkor arra gondol az ember, hogy mi mindent el tudtunk volna még érni, ha egymást erősítjük a két-három oldalon folyó frontharc helyett.
Szó esett nagy összegű magyarországi támogatásokról. Az ellenzék pedig korábban fölvetette, hogy Szerbiában élünk, így ennek az országnak kellene gondoskodnia minden állampolgáráról és nemzeti közösségeiről is. Mégis az anyaországra kell támaszkodnunk.
– Így van, a nagy projektumokat az egységes Kárpát-medencében gondolkodó anyaország támogatása nélkül nem lehetne megvalósítani. „Ebben a pillanatban” kell az itt élő magyarságot olyan helyzetbe hozni, hogy érezze a törődést, hogy jól érezze magát, hogy akarjon itthon maradni. Ezt most Szerbiában nagyon nehéz megvalósítani, mert nincs meg a kellő gazdasági erő, és a nemzeti tanácsoknak a működésre kapott pénz is kevés a projektumokra. Hozzá kell azonban tenni, hogy a kiemelt jelentőségű intézmények működését, amelyeket az MNT átörökölt – könyvtárakat, levéltárakat, múzeumokat, oktatási intézményeket –, továbbra is a községek, a tartomány és a köztársaság finanszírozzák, s az, hogy Magyarország ilyen magas szinten tud támogatni bennünket, egy minőségi változást eredményezhet, például azt, hogy iskoláink többet tudnak nyújtani, jobban tudunk törődni a pedagógusokkal.
Mennyiben segíti az ellenzék a nemzeti tanács munkáját, történt-e változás ezen a téren?
– Úgy képzelem a munkát, hogy azokat a pontokat kellene keresnünk az ellenzékkel, amiben együtt szót tudunk érteni. Ezt most nem igazán látom, mert úgy tűnik, az ellenzék számára sokkal fontosabb és meghatározóbb, hogy a médianyilvánosságban ne ez jelenjen meg, mert sokkal erősebben látszódik az ellenzék, ha valamivel szemben áll, mintha egyetértene vele. Gondolhatunk csak a múltkori megnyilvánulásukra, amikor felmérést követeltek a vajdasági magyarság körében annak érdekében, hogy miként tudjuk itthon tartani a fiatalokat. Eközben már két éve folyamatos a kutatás, elkészültek az összegző tanulmányok, minden nyilvános. Valamilyen népszámlálást akarnának, miközben tisztában vagyunk az elvándorlásból eredő gondokkal, de a mi dolgunk nem az, hogy a számokkal foglalkozzunk, hanem, hogy az itthon maradottakon segítsünk, meg olyan tevékenységet folytassunk, ami a szülőföldön tartja a többieket és esetleg visszacsalogatja a külföldre vándoroltakat. Szerbia is az Unió felé törekszik, és ha csak arra gondolunk, hogy honnan hova jutott Magyarország, a jövőt illetően talán egy kicsit mi is derűlátóbbak lehetnénk.

Forrás: Magyar Szó

Fotó: Molnár Edvárd