Kishegyesen tartotta negyedik szakmai konferenciáját az óvodapedagógusok egyesülete – Fontos, hogy a gyerekek az óvodától kezdve az anyanyelvükön tanuljanak – vélik a szakemberek
A Vajdasági Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete tegnap délután a kishegyesi községháza nagytermében Beiskolázás anyanyelven a tudományos érvek tükrében címmel tartotta meg a IV. Óvodapedagógiai Konferenciát. A VMÓE konferenciája óriási érdeklődésre tartott számot, közel száz résztvevője volt.
A konferencia résztvevőit először dr. Szőke Anna, a VMÓE elnöke, majd Mohácsi Zoltán, Kishegyes község alpolgármestere köszöntötte. Nyitóbeszédet Perpauer Attila, az Magyar Nemzeti Tanács oktatási bizottságának tagja mondott, s a konferencián jelen volt Lovas Ildikó, az MNT végrehajtó bizottságának tagja is.
A VMÓE negyedik konferenciája óriási érdeklődésre tartott számot, dr. Szőke Anna elmondása szerint közel száz résztvevője volt Bácska egész területéről.
– Az óvodapedagógiai konferenciának igyekszünk mindig nagy horderejű témát választani. Most az anyanyelvi oktatás előnyeiről, hátrányairól szeretnénk tanácskozni. Minden előadónk más-más szemszögből közelíti meg a témát, én az önazonosság-tudat és a nemzeti hovatartozás szempontjából – mondta el Szőke, aki kihangsúlyozta, hogy ez alkalommal is eminens előadók érkeztek a konferenciára. A találkozó célja az óvónők felkészítse volt.
– A szülők gyakran negatív véleménnyel vannak az anyanyelvi oktatásról. Csak azért is szerb osztályba fogják íratni a gyereket, mert szerintük így tud érvényesülni. Mi arra készítjük fel az óvónőket, hogy hogyan védjék ki mindezt, mert jelenleg erre nincsenek felkészítve a kolléganők – hangoztatta az elnök.
Fontos, hogy a gyerekek anyanyelvükön járjanak már óvodába is, mondta el kérdésünkre dr. Göncz Lajos, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának nyugalmazott egyetemei tanára, a konferencia egyik előadója.
– Ami az óvodai oktatást illeti, véleményem szerint olyan tannyelvű óvodába kell járnia a gyereknek, amilyen nyelven otthon szocializálták. Természetesen a másodnyelvet vagy környezetnyelvet is megfelelő módszerekkel, intenzíven kell tanulnia. Ha az első nyelv megfelelően fejlődik, akkor hozzáfejlődik a második nyelv is – mondta dr. Göncz, aki szerint a párhuzamosan folyó nyelvi oktatásnak több pozitív hozadéka van, mint negatív.
Erdély Lenke, a Vajdasági Pedagógiai Intézet igazgatója, aki szintén előadó volt a találkozón, hasonló véleményen van, mint dr. Göncz.
– Nemcsak az óvodában és az általános iskolában, hanem a középiskolában is anyanyelven kell tanulniuk a gyerekeknek. Ez azért fontos, mert egyrészt az anyanyelvükön sajátítják el azokat a fogalmakat, amelyek később beépülnek a tanulmányaikba. Másrészt a nyelvileg heterogén környezetben a többségi nyelv is hat az anyanyelvünkre, és ha a gyerekek magyar nyelven tanulnak, akkor rá építve elsajátíthatják a szerb nyelvet is. Gyakorlatilag két nyelven tudnak majd tanulni. Vannak olyan kutatások, amelyek azt bizonyítják, hogy a kétnyelvű gyermek a szövegértésben is sokkal jobb eredményeket mutat – hangoztatta Erdély.
A VMÓE konferencia keretében dr. Göncz Lajos: Beiskolázás anyanyelven a tudományos érvek tükrében címen, Takács Izabella, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar asszisztense: Az anyanyelvfejlesztő játékok az iskola-előkészítés aspektusából címen, Erdély Lenke: Milyen nyelven tanuljon gyermekünk? címen, Kisimre Szerda Anna, a topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ néptáncpedagógusa: A népi játékoktól a magyar nemzeti önazonosságig címen, dr. Szőke Anna pedig: Otthon magyarul beszélünk címen tartott előadást.
Forrás: Magyar Szó