Újraszentelték a restaurált és eredeti helyére visszaállított Szentháromság-szobrot Szabadkán. A szoboregyüttest Biacsi Karolina kőszobrász-restaurátor újította fel.
Ismét Szabadka központjában áll a Szentháromság-szobor. Az alkotás az Atyát, a Fiút és a Szentlelket ábrázolja. Örömünnep volt az avatás, hiszen a szoboregyüttes megújításával az Istent magasztaljuk – mondta Stjepan Beretić, a szabadkai Szent Teréz-székesegyház plébánosa. „E szobor körül gyülekeztek valamikor a munkások, a munkanélküliek. Itt keresték a dolgozókat a munkaadók. Isten láthatatlan fia emberré lett. Itt láthatjuk az ő szobrát. Keresztet tart a kezében. Jézus keresztelésekor Szentlélek is megjelent galamb képében. A Jóisten, aki a világ teremtője ott van jogarral, földünk pedig lábának zsámolya.”
Az eseményen Szilágyi Péter, Magyarország nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára is jelen volt. Azt kívánta, hogy ez a szoborcsoport továbbra is hirdesse a szabadkai lakosok összefogását. „Az egység és az összefogás teremtette meg ezt a várost. Egy összetartó közösség emelte ezt a most átadásra kerülő emlékművet is. Kívánom, hogy ez a szoborcsoport a jövőben is hirdesse a szabadkai lakosok összetartozását. Mert csak az egymás iránti elfogadás és a közös munka tarthatja meg a jövőben is a települést. Tisztelt hölgyeim és uraim! A Szentháromság emlékmű a vajdasági magyarság szimbólumának is tekinthető. Számtalan sérelem éri, sokan, sokféleképpen próbálják meg ellehetetleníteni, háttérbe szorítani, mégis képes a megmaradásra, mert felismeri az idők szavát és amikor kell összeszervezi csapatait és visszaviszi az őt megillető helyre.”
A szoborcsoport áthelyezése Lovas Ildikó író elképzelése volt, aki a Magyar Nemzeti Tanácsban a kulturális ügyekkel megbízott tanácsosi posztot töltötte be. Az MNT kezdeményezésére kezdték meg a restaurálást és visszahelyezték az eredeti helyére. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke az ünnepségen azt mondta, ez egy új kezdetet jelenthet. „Ahogyan erről a helyről való elszállítása valaminek a kezdetét jelentette, úgy mostani visszaszállítása egy másik időszámítás kezdetét is jelezheti. A mi esetünkben, reményeim szerint annak az új korszaknak a kezdetét, amely ennek a városnak, ennek a tájnak, ennek a közösségnek ismét erőt és hitet ad és megveti az alapját annak, hogy ismét legyen értelme jövőről beszélni a XXI. század Európájában.”
Maglai Jenő, Szabadka polgármestere történelmi pillanatnak nevezte a szobor visszahelyezését, valamint az összefogás fontosságát hangsúlyozta. „A szobor, amelyet Vojnity Máté egykori táborbíró ajándékozott a városnak, Szabadka lakosságának összefogását példázza abban a korban, amikor feltöltötték a város mocsaras városnegyedét. Itt állunk a szobor előtt és tisztelettel fejet hajtunk ezen összefogásnak, amely mindmáig megmaradt Szabadka polgárainak lelkületében.”
Szabadka első köztéri szobrát 1815-ben emelték. Akkor még a Városháza előtti, akkori Piactéren állt, vagyis a mostani kék szökőkút mellett. A kommunista időszakban, pontosabban 1964-ben a Szent Teréz-székesegyház mellé szállíttatták. A mostani visszahelyezésének munkálatait az MNT, a magyar kormány és Szabadka önkormányzata támogatta.
Forrás: Pannon RTV