Vajdaságban a kisebbségek és nemzeti közösségek hivatalos nyelvhasználatát törvények biztosítják, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, gyakran előfordul, hogy nem tartják be a rendelkezéseket – állítják a szakemberek. Az Európai Unióban a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája hivatott szavatolni a nyelvhasználatot. Neves külföldi és vajdasági szakemberek tartanak előadást a témával kapcsolatban a Magyar Nemzeti Tanács által szervezett kétnapos magyar nyelvű jogi-tudományos tanácskozáson Palicson.
A kisebbségek és nemzeti közösségek nyelvhasználatát és más jogait Szerbia törvényei szavatolják. A gyakorlat azonban azt mutatja, gyakran sérülnek ezek a jogok. Európában is hasonló gondokkal küzdenek. A Magyar Nemzeti Tanács kétnapos jogi-tudományos tanácskozást szervezett a témával kapcsolatban Palicson.
A konferencia előadásai több témakört ölelnek fel, az anyanyelvet, a kisebbségi jogokat, valamint Szerbia és Európa kapcsolatát. „Amikor anyanyelvről és jogérvényesítésről beszélünk, akkor arról kell igazán szólnunk, hogy hogyan tudjuk megőrizni anyanyelvünkben identitásunkat, hogyan tudjuk oktatásunkat, tájékoztatásunkat, nyelvhasználatunkat, kultúránkat a jövőben még erőteljesebben, az autonómia legkülönbözőbb formáiban megvalósítani” – hangsúlyozta Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
A mai Európában két jövőkép létezik. Egy páneurópai, összefonódó közösség képe, illetve egy olyan jövő, amelyben a kisebbségek meg tudják őrizni nyelvüket, sajátosságaikat. Az Magyar Nemzeti Tanács elnöke ez utóbbiban látja a vajdasági magyarság jövőjét. Beretka Katinka tanársegéd előadásának az Európai Unióban működő területi autonómiák hatásköre volt a témája. „Vajdaság esetében mindezeket a kérdéseket meg kell vizsgálni, azonban ez előtt az alapvető jogosítványait kellene Vajdaságnak tisztázni. Mi az, amit szabályozhat, azt milyen keretek között teszi, szükséges volna az ilyen típusú kerettörvényeket az állam szintjén meghozni ahhoz, hogy Vajdaság akár aktív résztvevőként részt tudjon venni az európai integrációs folyamatokban.”
Európában a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája szabályozza az aláíró országok kötelezettségeit a kisebbségek védelmében. A Charta szakértői bizottságának Kardos Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára is tagja, aki szerint az Európai Unió kettős mércével rendelkezik. „A tagjelölt államok tekintetében nyelvi-kisebbségi követelményeket állít, de a tagfelvételt követően nincsen ilyen jellegű elvárás. Következésképpen a felvetődő nyelvi, kisebbségi, jogi igények megfogalmazása szempontjából a csatlakozást megelőző periódus döntő jelentőségű.”
Korhecz Tamás, az Union Egyetem rendkívüli tanára tanulmányában az EU kisebbségvédelmi követelményeit elemezte az elmúlt évek folyamán. „Szigorodott a feltételek számonkérése, az állam kötelezettsége, hogy dokumentálja azt, hogy bizonyos feltételeknek eleget tett. Ebből a szempontból ez jó és rossz is. Annyiból jó, hogy a kisebbségvédelmet is szigorúbban kérik számon Szerbián, annyiból rossz, hogy ez kétségtelenül nem gyorsítja fel az uniós csatlakozást.”
A kétnapos konferencia szombaton szakterminológiai és fordítói képzéssel folytatódik.
Forrás: Pannon RTV