A költségvetésről, az Európa Kollégiumról és az oktatási kerettörvényről esett szó az MNT ülésén
A Magyar Nemzeti Tanács 9. rendes ülésén többek között a tanács 2015. évi költségvetés-módosításáról, s az Európa Kollégium diákjóléti intézmény megalapításáról vitázott. Az ülést Hajnal Jenő, az MNT elnöke nyitotta meg, majd az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása után az MNT költségvetésének kiigazításáról vitáztak az MNT-tagok.
Jerasz Anikó, a Végrehajtó Bizottság elnöke kiemelte, hogy az MNT 3. ülésén hozta meg a tanács költségvetését, azonban kiigazításra van szükség, ugyanis az elmúlt időben a bevételek a tervezettől eltérően valósultak meg, többek között bővítették az oktatási tartalmakat, a kulturális és a civil egyesületeknek szánt támogatás összegét. Az MNT elnöke elmondta, amikor tavaly decemberben elfogadták a költségvetést, rövid idejük volt azt megalkotni, így az előző évi modellt alkalmazták, azonban a magyarországi támogatások nem érkeztek meg időben, a mostani költségvetés pedig ezeket az elmaradt összegeket veszi többek között számba.
Hajnal hozzátette, hogy többek között új tételkén az ellopott magyarittabéi Kossuth-szobor újraformázása és újraöntése szerepel, amelyre 2,5 millió dinárt szánnak, valamint az aracsi romtemplom térfigyelőrendszerét és régészeti feltárását is támogatják. Az elnök a térfigyelőrendszerekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy az MNT öt vajdasági település köztéri szobrához is telepítene ilyent, majd részletesebben beszámolt a költségvetési tételek módosításáról. Az MNT elnöke szerint a tavaly megtervezett 689 millió dináros költségvetéshez képest, a jelenleg tervezett 679 millió dinár visszafogottabb költségvetést jelent.
Tari István a vitában megkérdezte, hogy a költségvetésben miért emelik meg a hivatal munkatársainak bérére szánt összeget, miközben az állam a közbérek csökkenését szorgalmazza, majd az utazási költségekkel kapcsolatban is érthetetlennek nevezte a költségemelést. Az MNT elnöke a felszólalással kapcsolatban elmondta, hogy azok az összegek fizetésemelésként jelennek meg, a tavalyi bérek adóit képezik.
– Az MNT hivatalában fizetéseket nem emelünk, ugyanakkor sokkal több bizottsági ülést tartunk, így szükségessé vált az utazási költségek tételét is megemelni – mondta Hajnal Jenő, majd hozzátette, hogy a kultúránál olyan eseményeket is támogatnak, amelyeket eddig nem, mint például a temerini Illés-napokat. A költségvetés kiigazítását 27 igennel, és egy tartózkodással elfogadta a testület.
A Studentski dom „Evropa” – Európa Kollégium diákjóléti intézmény megalapításáról szóló javaslat elfogadása előtt Jerasz Anikó elmondta, mivel a határozat nem felelt meg a hatályos jogszabályoknak, így az javításra került, majd az Európa Kollégium alapítói között megkötendő, az alapítók közötti jogok és kötelezettségek rendezéséről szóló szerződést fogadta el a testület.
A magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény 2016. évi munkatervét Erdélyi Tóth Edit mutatta be, megjegyezve, hogy egy felújítási tervezetet tartalmaz, amely az épület hőszigeteléséről szól, valamint egy koncertzongora beszerzésére is szükség mutatkozik, ugyanis a jelenlegi zongora behangolhatatlanná vált, valamint beszüntetésre került az Info televízió, és anyagiak hiányában jövőre sem működtethetik a műjégpályát.
Ezt követően az MNT elfogadta Gyarmati Kata kinevezését a szabadkai Népszínház magyar társulata művészeti igazgatójává. Dudás Károly reményét fejezte ki, hogy ezzel a kinevezéssel enyhülni fognak a Népszínház körüli feszültségek, Vass Tibor pedig megjegyezte, hogy az MNT a kinevezésekkor mellékelje a külföldön iskolázott jelöltek diplomájának honosítási okiratát is. A testület elfogadta ifj. Fodor István jelölését a Zentai Történelmi Levéltár igazgatójává. A testület elfogadta a szabadkai Lifka Sándor Art mozi igazgatóbizottsági elnökévé Muhi Melindát, Miloš Nikolićot pedig taggá. Az MNT elfogadta Tóth Tibor nagybecskereki–muzslyai Szervó Mihály Általános Iskola iskolaszéki taggá való jelölését.
Várkonyi Zsolt szerint szakmaiatlanság történt, ugyanis az MNT nem véleményezte az előző iskolaszéki tag felmentését, a végrehajtó bizottság pedig egy tanfelügyelői véleményezés alapján döntött az új tagról.
– A végrehajtó bizottság megint megbukott – mondta Várkonyi.
Lulić Emil, az MNT elnökének jogi szaktanácsadója ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a végrehajtó bizottságnak nem kötelező minden esetben véleményezni az iskolaszéki tagokkal kapcsolatos döntéseket, és mivel az előző iskolaszéki tagot a törvény erejével váltották le, ezzel a jogával élt is, ugyanis az MNT nem avatkozhatott volna bele a felmentésbe.
Az iskolaszéki tagok kinevezésével kapcsolatban Vass Tibor megjegyezte, az MNT sok esetben felelőtlenül nevezi ki őket, ezért pedig a hivatalnak felelősséget kellene vállalnia.
Joó Horti Lívia a magyar közösség önkormányzatiságáról szólva elmondta, hogy nem véletlenül került be a törvénybe, hogy az iskolaszéki tagok leváltását az MNT-nek véleményeznie kell.
– Mi neveztük ki őket, tehát nekünk kell az iskolaszék működésében való jogukat megvédeni. Ha erről a jogról lemondunk, akkor az önkormányzatiságunkról mondunk le. Nekünk kell befolyásolnunk a döntéseinket, máskülönben mások döntenek majd a fejünk felett, illetve vállalni kell döntéseink következményét is – mondta Joó Horti.
A testület jóváhagyta Mira Acin jelölését a törökkanizsai Boldog Gyermek Iskoláskor Előtti Intézmény igazgatójává, amelynek vitájában Joó Horti Lívia felhívta az MNT-tagok figyelmét, hogy az oktatási kerettörvény módosításának közvitája befejeződött, amelyben a magyar közösség számára fontos változások vannak.
– A tervezet gyakorlatilag azt eredményezi majd, hogy minden egyes iskola igazgatóváltásánál csak véleményezési jogunk lesz, ugyanis a törvénytervezet nem ismeri a kiemelten fontos iskola fogalmát. Más szóval a többségi magyar iskolákban sem marad meg a jóváhagyási jogunk. A sajtóközleményekből azonban az derült ki, hogy az MNT a közvita alatt nem adta le a módosítási javaslatait, hanem a nemzeti tanácsi törvényen belül akar majd módosításokat végrehajtani. Az alkotmánybírósági döntés azonban úgy szól, hogy ami az ágazati törvényekben nem szerepel, azt a nemzeti tanácsi törvény nem hozhatja be, ezért nagyon, de nagyon fontos, hogy az ágazati törvénybe mi fog bekerülni. Mindent meg kell tennünk, hogy megvédjük jogainkat. Ha már lekéstünk a közvita módosításairól, akkor legalább módosítási indítvány formájában kell lépnünk, mert máskülönben egyetlen magyar iskolában sem lesz befolyásunk – hangsúlyozta Joó Horti.
Az oktatási kerettörvényről szólva Várkonyi Zsolt rákérdezett, hogy az MNT kiadhat-e olyan közleményt, amely féligazságokra épül.
Zsoldos Ferenc megjegyezte, hogy kisebbségi közösségként meg kell őrizni identitásunkat.
– Egyértelmű, hogy ez valamilyen módon autonómia építésével történik. Ilyen az például, hogy magyar iskolába járatjuk a gyerekeket. Ezt a „természetes” autonómiát mi napról napra építjük. A jogi autonómiát pedig az állam garantálja, de ettől függetlenül nem szabad a jogi autonómiát silányulni hagyni. Ha nem vesszük komolyan a jogi kérdéséket, ha valamely jogunkkal nem élünk, akkor nem építhetjük tovább ezt az autonómiát. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy jogi vétségeket ejtsünk – mondta Zsoldos.
Az MNT elnöke válaszában kiemelte, hogy az MNT részt vett a közvitán, ahol átadták a tervezethez köthető észrevételeiket, amelyeket az illetékeseknek is elküldtek, továbbá kérték a nemzeti tanácsok konzultációs bizottságának összehívását, valamint az Aleksandar Vučić kormányfő vezette nemzeti kisebbségek tanácsát is felkeresik a problémával.
Az MNT elfogadta Dragoslava Drogusin jelölését a nagybecskereki Jovan Trajković Közgazdasági-kereskedelmi Középiskola igazgatójává, ezt követően pedig jóváhagyta a szabadkai Egészségügyi Középiskola átképzési és továbbképzési tervét is. A tanács ezt követően együttesen döntött a 15 főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű osztályok megnyitása kapcsán. A bácskertesi József Attila Általános Iskolában 6 tanulóval, a szabadkai Széchenyi István Általános Iskola kelebiai kihelyezett tagozatában 10, az iskola Edvard Kardelj úti kihelyezett tagozatában pedig 11 diákkal nyílik szeptemberben osztály. A bácsgyulafalvi Kis Ferenc Általános Iskolában 5, a csókai Jovan Popović Általános Iskolában 12, a csókai iskola feketetói kihelyezett tagozatának 2 elsős tanulója a negyedik osztályosokkal kezdi meg a következő tanévet, a pacséri Moša Pijade Általános Iskolában pedig 10 tanulóval indul szeptembertől osztály.
A testület jóváhagyta Antalfalva község két tájékoztatási pályázatát. Elfogadta a végrehajtó bizottság elutasító véleményét az egyik palicsi utcanév Branislav Crnčević utcára történő elnevezésével kapcsolatban, a tervezett névadó „történelmi hátterére” hivatkozva.
Forrás: Magyar Szó