Székely kaput avattak Hertelendyfalván
Ünnepelt tegnap Hertelendyfalva mintegy kétezer lelket számláló székely-magyar közössége: a Tamási Áron Székely-magyar Művelődési Egyesület székházában felavatták a székely kaput, amely az őshazára emlékezteti majd a bukovinai székelyeket, akik 133 évvel ezelőtt érkeztek az al-Duna vidékére. Ezzel az itt élőknek egy régi álma valósult meg. Az ünnepség istentisztelettel kezdődött a református templomban, majd az egyesület székházában folytatódott.
Ahogy Lőcsei Vilmos, a Tamási Áron Székely-magyar ME elnöke – a székely kapu megépíttetésének az egyik kezdeményezője – mondja, egy kicsit körülményes volt a székely kapu ideszállítása, de sikerült. A megvásárolt épületet, illetve telket pedig önkéntes munkával rövid idő alatt sikerült rendbe hozni. A székelység szimbólumát minden erre járó ember megcsodálja, és a hertelendyfalviak számára örömet jelent.
A Bethlen Gábor Vagyonkezelő Zrt. támogatásából megvett telken tájházat terveznek létrehozni. Az idősebbek ugyanis még ma is őriznek olyan tárgyakat, amelyeket az őshazából hoztak elődeik. Nagy kár volna, ha ezek elenyésznének.
– Mindig nagy öröm egy ilyen közösséghez eljönni. Hiszen látjuk, hogy a szórványban is van élet, a szórványban is van erős közösség. Számunkra fontos, hogy a szórványt megtartsuk. Mert a szórvány olyan, mint a kenyér és a héja. Ha a szórvány elveszik, tehát a kenyérnek a héja megszakad, akkor a belső részek is könnyebben eltűnhetnek. Ezért célunk az, hogy az itt élő közösséget fenntartsuk, és ha lehet, ilyen programokkal meg is erősítsük. Ezért támogattuk ezt a kezdeményezésüket is. Ezért fog a magyar kormány a Petőfi-program kapcsán ösztöndíjast küldeni a következő évben is – nyilatkozta Szilágyi Péter, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
A székely kaput a magyarországi Hidason élő Ömböli Zoltán asztalosmester készítette. Elődei úgyszintén bukovinaiak voltak. Baráti és rokoni kapcsolatok is kötik Hertelendyfalvához.
– Nagy szeretettel, hálás szívvel és jó kedvvel fogtam ehhez a munkához. Hát még látva az itteni felállításnál azt az összefogást, amellyel itt a segítségemre voltak a helyiek! Illetve azt most, hogy milyen nagy lelkesedéssel készültek és készítették ezt a szép munkát, díszítést. Valóban öröm tölti el szívemet – meséli a mester.
A hertelendyfalviak egyesületük székházát is önkéntes munkával építették fel – így az összefogás ezúttal sem maradt el. Mert, mint Hajnal Jenő, a MNT elnöke mondja, a gazdasági építkezés mellett a léleképítés is fontos.
– Ha a léleképítésben két testvértelepülés fog össze, egymást segíti, ha a magyarországi székelyek és a herteledyfalvi székely-magyarok összefognak, akkor ez az az építkezés hasonlóan fontos, vagy talán néha fontosabb is, mint az anyagi építkezés. Ez a székely kapu ennek a jelképe. Mint minden kapun, valahol belépünk, és új életet kezdünk el. Ennek az új életnek, ennek a reménységnek az esélyét látom, hogy éppen most itt, tavasz kezdetén – a jövő heti választások előtt – kerül avatásra ez a székely kapu. Valamennyiünkben a reményt, a bizakodást idézi föl, jelképezi, hogy másként is lehet élni a jövőben majd – mondja Hajnal Jenő.
A székely kaput Halász Béla református püspök és Pastyák Róbert katolikus pap áldották meg, a szalagot pedig Szilágyi Péter és Saša Popov, Pancsova polgármestere vágták át.
Forrás: Magyar Szó