Vicsek Annamária: A bilingvális oktatással magas szintű diszkrimináció és asszimiláció következne be, ami a magyar tannyelvű oktatás kihalásához vezetne
A kétnyelvű oktatás előtérbe helyezése, amellett, hogy figyelmen kívül hagyja az alkotmány adta kisebbségi jogokat, azt eredményezné, hogy a kisebbségek nyelvén történő oktatás idővel elveszítené jelentőségét, így például magyar ajkú kisdiákok nem tanulnának meg magyarul írni és olvasni sem – emelte ki Vicsek Annamária, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője az oktatási kerettörvény módosításával kapcsolatban.
Az oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló törvény módosításáról szóló törvénytervezet nyilvános közvitáját a múlt héten tartották.
– A törvénymódosítás 5. szakasza a nemzeti közösségek oktatási nyelvére vonatkozik. Ugyanezt taglalja a jelenleg hatályban levő oktatási kerettörvény 9. szakasza, amelyben – a VMSZ parlamenti frakciójának 2009-ben tett javaslatának köszönhetően – az áll, a nemzeti kisebbségek oktatása kizárólag az adott kisebbség nyelvén folyik. Ezzel szemben a törvénytervezet 5. szakasza szerint a nemzeti kisebbségek oktatása az adott kisebbség nyelvén is és kétnyelvűen is folyhat. Vagyis teljesen degradálja a kisebbségek nyelvén történő oktatást, ami a számunkra teljesen elfogadhatatlan. Ennek július 6-án hangot is adtunk, a törvénytervezet közvitáján, Újvidéken, majd azt írásban el is küldtem az oktatási minisztériumba. A törvénytervezet ezen szakaszát emelte ki Ljubica Srđanov, a tartományi oktatási titkár segédje is, aki rámutatott, a tartományi hatásköröket is szem előtt kell tartani, amikor elkészül a törvénytervezet végleges változata. Antal Szilárd pedig a Magyar Nemzeti Tanács nevében mutatott rá a módosítási törvénytervezet ezen szakaszának elfogadhatatlanságára – tudtuk meg Vicsek Annamáriától. Részletezve, hogy a törvényben az ilyen jellegű megfogalmazás milyen veszélyekkel jár, hozzátette: – Amint a szülők választási lehetőséget kapnak a kisebbségek nyelvén és a kétnyelvű oktatás között, valószínűleg arra gondolnak majd, hogy a kétnyelvű oktatás a jobb, hiszen mindkét nyelvet elsajátítják így a gyerekek. De a jelenlegi bilingvális oktatás szervezése szerint, hiszen Szerbiában most is működnek kétnyelvű iskolák, túlnyomórészt szerb–angol, szerb–német, szerb–francia vonatkozásában, az oktatás során 30 százalékban használják az idegen nyelvet és 70 százalékban a szerb nyelvet. Így a tornaórán, a képzőművészeti, vagy a zeneórán használják csupán az idegennyelvet. Az eddigi tapasztalatok alapján az ilyen oktatás a kisebbségek esetében nem lehet eredményes. Hiszen a nemzeti kisebbségek esetében a diákok írni, olvasni nem tanulnának saját anyanyelvükön, így a magyar kisebbség esetében magyarul, ami a magyar tannyelvű oktatás kihalásához vezetne. Egy olyan szintű diszkrimináció és asszimiláció következne be, ami elfogadhatatlan – hangsúlyozta ki a köztársasági képviselő.
Mint mondta, Horvátországban és Szlovéniában kísérleteztek a bilingvális oktatással, aminek a következménye az lett, hogy ezekben az országokban teljes mértékben megszűnt a magyar nyelvű oktatás.
– Az egyetlen dolog, ami indokolttá teheti a kisebbségek nyelvén történő oktatás terén a kétnyelvűséget, és erre a nemzetei tanácsokról szóló törvény is lehetőséget ad, hogy amennyiben igény mutatkozik a kisebbségek nyelvén történő oktatásra, amit az iskolában abban a pillanatban nem tudnak megszervezni, annak megszervezéséig abban az iskolában ideiglenesen, két nyelven folyik az oktatás. Ez eddig is működött, például a szakközépiskolák némelyikében. Vagyis a kétnyelvű oktatás csakis ideiglenes lehet – magyarázta Vicsek Annamária. Hozzátette, eddig az óvodákban sem lehetett kétnyelvű oktatás. A vegyes csoportok a csoportban levő gyerekek korosztályára vonatkozott. A vegyes családokból származó gyerekek esetében használják az óvópedagógusok mindkét nyelvet a gyerekekkel folyó jobb kommunikáció érdekében, ám ennek ellenére ezek esetében sem beszélhetünk kétnyelvű csoportokról.
– Amit a törvényhozás ezen szakaszában a közvita keretében meg lehetett tenni, mi megtettünk. A módosítási törvénytervezet most elbírálás alatt áll, és amint elkészül a végleges változat, és ha nem módosítják ezt az 5. szakaszt, mi módosítási indítványt nyújtunk majd be – hangsúlyozta a képviselő.
Forrás: Magyar Szó