A felsőoktatási fejlesztési tervezetről tanácskoztak Újvidéken
A Magyar Nemzeti Tanács felsőoktatási fejlesztési koncepciójáról tanácskoztak az érintett egyetemi tanárok szombaton, Újvidéken, a nem oly rég átadott Európa Kollégiumban.
Az egyeztetést Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke vezette.
Maga a megfogalmazott dokumentum több pontban öleli fel a vajdasági magyar egyetemisták helyzetének javítására és lehetőségeinek fejlesztésére megfogalmazott lehetőségeket.
A koncepció foglalkozik a diákok és tanárok csereprogramjával, az Európa Kollégiumban megszervezendő szakkörökkel és képzésekkel, az ösztöndíjprogram kérdéseivel és lehetőségeivel, a honosítással, valamint áttekintést ad a jelen pillanatban működő magyar nyelvű karokról, és hatályban lévő felsőoktatási törvénykeretről is említést tesz.
Dr. Várady Tibor akadémikus szerint a részképzés, vagyis az alkalmanként magyarul hallgatott tantárgyak számát is fel kellene térképzeni a karokon, és ezáltal még tisztább képet kapni a magyar egyetemisták idevágó helyzetéről. Ezek mellett a dokumentumba foglalt koncepciók számottevő részét racionálisnak és elképzelhetőnek titulálta, holott megjegyezte, véleménye szerint finomításokra és pontosításokra is szükség mutatkozik.
Dr. Káich Katalin professor emerita felszólalásában abbeli meggyőződésének adott hangot, hogy a Magyar Nemzeti Tanács mediátori, tehát közvetítői szerepet kell hogy ellásson a magyar és a szerb oktatásügyi tárcák, valamint a felsőoktatási intézmények között, hiszen az olyan jelenségeket, mint a diplomák honosításának problémáját csakis együttműködéssel lehet hatékonyan megoldani.
– Sok esetben a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szerbiai oktatásügyi minisztérium nomenklatúrájában nem létezik olyan szakma, illetve végzettség, amelyet a Magyarországon diplomázott személy szerzett – mondta Káich.
Arról is beszélt, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani a szerb nyelv elsajátítására, hiszen komoly probléma, hogy a fiatalok gyakorlatilag nem beszélik az állam nyelvét. Véleménye szerint a nyelvtanulást serkentő programokat nemcsak az egyetemen, hanem már középiskolában is kifejezettebben kellene szorgalmazni. Megjegyezte, nemcsak a szerb, hanem az angol tekintetében is.
Az utóbbi problémára mutatott rá Sörös Zita is, a Technológiai Kar munkatársa. Emellett (több hozzászólóval együtt) azt is elmondta, hogy több tekintetből is hátrányokkal kell számolnia a mérnökképzésnek, kevés a mobilitás, tehát a csereprogramok lehetősége e téren.
A műszaki tudományok előadói közül többen is arról nyilatkoztak, hogy magyar nyelven ezekben a szakágakban nincs mesterképzés, holott igény mutatkozik rájuk.
Többen említették a konkurencia problémáját is. Dr. Bagi F. Ferenc, a Mezőgazdasági Kar dékánhelyettese is a mobilitásprogramok körüli nehézségeket boncolgatta, valamint megjegyezte, hogy az állami egyetemekre való iratkozást is jobban kell népszerűsíteni, hiszen a magánegyetemek és a magyarországi karok már így is komoly versenyhelyzetbe hozták a vajdasági karokat. Hasonló megjegyzések hangzottak el a Zomborban nyílandó egészségügyi főiskola számlájára is, amely három nyelven nyújtana oktatási lehetőséget. Az érintettek szerint ez csak hozzájárulna ahhoz, hogy a hallgatók diplomájuk megszerzése után elhagyják az országot.
Hajnal Jenő megjegyezte, a dokumentumba foglalt elgondolásokban sokat fognak segíteni a tanárok észrevételei. Elmondta, az MNT igyekszik majd mindent megtenni, hogy a magyarországi és szerbiai felsőoktatási különbségek rendezésénél és minden egyéb hasonló folyamatnál mediátori szerepet vállaljon, az esetleges problémák és eltérések korrigálása érdekében.
Forrás: Magyar Szó
Fotó: Ótos András